Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

nek köszönhető és nem a kedvezőtlenebb helyzetű régiók felzárkózásának.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti munkanélküliségi ráta KSH
által publikált adata 10,3%, ami a munkaerő-felmérésből a 2009. július- szeptemberi időszakra, a 15–
74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja.
A munkavégzés és a családi kötöttségek összegyeztetése
2005-ben a Központi Statisztikai Hivatal végzett felmérést a gondozással foglalkozók munkavégzése
és családi kötöttségeik összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Az eredmények szerint Magyarországon
közel 2,5 millió személy, a 15-64 éves lakosság több mint 30%-a gondoskodott közvetlen családtag,
idősebb rokon vagy nem hozzátartozó ellátásáról. A megkérdezettek 95%-a 15 évnél fiatalabb
személy ellátását végzi, csupán 5% válaszolta, hogy 15 évnél idősebb korú személyt gondoz. Ennek
egyik oka lehet, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben megváltoztak hazánkban is a családi
körülmények: ma már nem lakik együtt több generáció, az idősebbeket inkább otthonokban helyezik el
a hozzátartozók, valamint a kisgyermek gondozásával foglalkozók is nagyobb arányban szerepelnek.
A kormegoszlást nézve, a 15 éven aluli gyermeket nevelők korosztálya többségében a 35-45 életéveikben
lévőket reprezentálja, míg az idősebbeket gondozók leginkább 45 év felettiek. A felmérés azt is
kimutatta, hogy a gondozók 30%-a járatja vagy gondoztatja gyermekét vagy rokonát valamilyen ellátó
intézményben, 20%-a nem vesz igénybe külső segítséget, míg valamivel többen ideiglenesen egy családtagra
bízzák a gondozást. Ezek az arányok attól is függnek, hogy a családban rászoruló személyt
gondozónak van-e a közelében pl. olyan inaktív személy, akire az ellátást legalább időlegesen rábízhatja.
A kutatás alapján jelentős különbségeket tapasztalhatunk a nemek szerinti munkavállalásban. A férfiak
76%-a foglalkoztatott, míg a nőknek csupán 49%-a. A nem munkavállalók többsége öregségi vagy
rokkantsági nyugdíjban részesül és csak 5% vallotta magát munkanélkülinek. Ez felveti azonban a
kérdést, hogy az inaktív gondozók hány százaléka vállalna munkát. A tanulmány szerint a gondozók
többsége - a férfiak 90%-a, a nők 81%-a - meg van elégedve jelenlegi helyzetével és nem változtatna
azon, hogy munkát vállaljon, amennyiben nem foglalkoztatott, illetve feladja jelenlegi állását a gondozási
idő hosszabbítása érdekében. Bár nagy arányban vannak azok, akik nem szeretnének munkát vállalni
gondozási feladataik mellett, a foglalkoztatottság kérdése nem csak a nevelő hozzáállásán múlik.
A 15 évnél fiatalabb személyt gondozók többségének problémát jelent az elhelyezkedés, mivel a munkáltatók
nem szívesen foglalkoztatnak kisgyermekes szülőket, nevelőket, hiszen a gondozást vállalók
nagy többsége gyakran távol marad munkájától gyermekfelügyelet vagy gondozási feladatai miatt, s
gyakran megoldhatatlan számukra a családi helyettesítés szervezése. A munkavállalás másik legfőbb
akadályának a gyermekellátásra alkalmas intézmények hiánya vagy relatív földrajzi távolléte bizonyult,
ez azonban településenként, lakóhelyenként változó képet és lehetőségeket mutat.
Váratlan események bárkivel történhetnek, a nevelő nem mindig választhatja meg, hogy melyik nap
szeretne szabadságra menni. A válaszadók több mint ötöde kényszerült családi okok miatt távol maradni
a munkahelyétől. Ez természetesen szintén összefügg azzal, hogy van-e lehetősége elsőrendűen
családi segítség igénybevételére. A felmérés szerint a gondozást is végző munkavállalók meglepően
magas arányának - több mint 30%-uknak - van lehetősége rugalmas munkaidőben dolgozni. Hasonló
azonban azok aránya is, akik egyáltalán nem tudnak élni ezzel az opcióval. A fizikai dolgozóknak
például jóval kevesebb esélyük van erre, ez a munkatípus azonban leginkább a férfiakra jellemző, a
gondozást viszont nagyrészt nők végzik.
Nem foglalkoztatottak megélhetését a különböző segélyek, támogatások segítik, kevesen vannak azok,
akik nem vettek igénybe gyermekgondozási díjat (gyed), gyermekgondozási segélyt (gyes), vagy
gyermekgondozási támogatást (gyet) a gondozás során. Egy részük az alacsony díjra hivatkozva utasította
el, mások a munka preferálása miatt, hiszen a kettő nem mindig jár együtt, így a gondozónak el