Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek EsélyegyenlÅségéért ...
Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek EsélyegyenlÅségéért ...
Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek EsélyegyenlÅségéért ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
sít számukra, ezzel is oldva valamennyit izoláltságukon, másrészt a sorstársaikkal való rendszeres<br />
kapcsolattartás lehetőséget teremt tapasztalataik, problémáik egymással történő megosztására, megoldások<br />
együttes keresésére, valamint a szolgáltatásokkal, elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatos<br />
információk cseréjére.<br />
A családok mindennapi életének egyik legmarkánsabb nehézsége a gyermekük neveléséhez szükséges<br />
gyógyászati segédeszközök beszerzése, az esetlegesen igénybe vehető támogatások megtalálása és<br />
felhasználása, valamint ezen eszközök folyamatos pótlása, cseréje. Az eszközök megszerzése jelentős<br />
anyagi terhet jelent a családok számára, számos esetben csupán nagyon drágán és hosszas procedúrák<br />
után tudnak hozzájutni bizonyos mindennapos használati tárgyakhoz. A projekt megvalósulásával a<br />
résztvevő intézmények e nehéz helyzet enyhítése érdekében segítséget nyújtanak a gyógyászati segédeszközökhöz<br />
való hozzájutás biztosításában, a szükséges eszközök kölcsönzésében.<br />
A fogyatékkal élő gyermeket nevelők munkaerő-piaci reintegrációjának megvalósíthatósága több tényező<br />
és szereplő együttes jelenlétét igényli. Fontos elemet képvisel ebben a családi, illetve az intézményi<br />
támogató háttér, a jogi szabályozók rugalmassága, valamint a szülők egyéb jellemzői is (lakóhely,<br />
iskolai végzettség, stb.). Mindemellett kiemelkedő szerep hárul a munkáltatók csoportjára, hiszen<br />
a fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők foglalkoztatása általában speciális körülmények között<br />
lehetséges csupán. Fontos számukra a rugalmas munkaidő, esetenként a távmunka lehetőségének biztosítása,<br />
a munkaadók elfogadó hozzáállása is. A foglalkoztatási törvény, illetve a különböző munkaerő-piaci<br />
szereplőkre irányuló ösztönzők alkalmazása során a fogyatékkal élő gyermeket nevelők csoportja<br />
nem kerül nevesítésre, nem jelentkezik felismert és nevesített hátrányként a munkaerő-piaci<br />
elhelyezkedés, a munka végzése szempontjából a súlyosan-halmozottan fogyatékos személy nevelése.<br />
A projekt lényeges pontja a munkaadók bevonása a tervezési folyamatokba, szemléletmódjuk megváltoztatása.<br />
A megvalósulás során számos esetben történt meg a munkáltatók felé irányuló információnyújtás<br />
a fogyatékkal élő személyek foglalkoztatásával kapcsolatos kérdésekben (igénybe vehető támogatások,<br />
speciális szükségletek, előítéletek kiküszöbölése, stb.). Jó gyakorlatként szolgálhat e kutatás<br />
témája szempontjából is e kezdeményezés, hiszen a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket<br />
nevelő szülők foglalkoztatása kapcsán folyó tervezés, a reintegráció elősegítése érdekében fontos<br />
szempont a munkaadói oldallal történő kapcsolatfelvétel és egyeztetés, egy folyamatos párbeszéd kialakítása.<br />
A fenti projekt tehát különböző szolgáltatások összehangolása, új ellátási formák bevezetése, illetve<br />
egyéb kezdeményezések megalkotása folytán javítja a fogyatékkal élők és hozzátartozóik társadalmi<br />
integrációjának lehetőségeit. A kidolgozott és megvalósított tevékenységek közül nem mindegyik<br />
szolgálja közvetlenül a fogyatékkal élő gyermeket nevelők elhelyezkedési esélyeinek javítását, azonban<br />
minden lépés közvetett módon jelentős hatást gyakorol a cél elérésére. A gyermekek nappali elhelyezése,<br />
fejlesztő foglalkozások biztosítása, a szülők információs hiányainak csökkentése, szülő klubok<br />
létrehozása, a munkaadókkal történő kapcsolatfelvétel mind, mind fontos elemek lehetnek azon<br />
komplex fejlesztéses, átalakítások megvalósításában, amelyeknek meg kell valósulniuk a célcsoport<br />
helyzetének, integrációjának, munkaerő-piaci lehetőségeinek javulása érdekében.<br />
A komplexitás fontos szempont a fejlesztések tervezése és kivitelezése során, hiszen az egyes elemek<br />
a rendszeren belül erősen összefüggnek egymással. Csekély eredménnyel, szinte hiába születnek olyan<br />
szabályozók, ösztönzők, amelyek vonzóbbá tehetik a munkáltatók számára a célcsoport alkalmazását,<br />
elérve ezzel a munkaerőpiacra való belépésüket, ha mindeközben nem történik változás, fejlesztés az<br />
intézményi támogató környezet körében, ami lehetővé tenné a szülő számára gyermeke elhelyezését<br />
napi munkavégzése során.<br />
A fent felsorolt és kifejtett tevékenységeken túl számos pozitív hatása volt a projektnek, családi fórumok<br />
kezdtek el működni, illetve adatbázisok jöttek létre, amelyek magukban foglalják a gyógyászati<br />
segédeszköz gyártó és forgalmazó szolgáltatókkal, a fogyatékkal élő gyermekek, személyek gondozásával<br />
kapcsolatos legfontosabb információkat, segítséget nyújtva ezzel is a nevelő családok számára.<br />
A „Korlátok nélkül” elnevezésű projekt, ahogy a fentiekből is kitűnik, éppen azokra a legégetőbb és<br />
legjellemzőbb problémákra igyekszik reagálni, amelyek a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermeket<br />
nevelő családok életében észlelhetőek. Reagálnak a szülők információ tekintetében jelentkező<br />
hátrányaira, javítják, fejlesztik azokat a meglévő intézményi szolgáltatásokat, amelyek nem megfelelő