Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek EsélyegyenlÅségéért ...
Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek EsélyegyenlÅségéért ...
Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek EsélyegyenlÅségéért ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A felnőttképzés szakmai képzési funkciójához is kapcsolódik az általános és a nyelvi képzés, amelyet<br />
- a közművelődés területén folyó kiterjedt tevékenységen kívül - a 2001-ben megalkotott felnőttképzési<br />
törvény definiál, mint külön felnőttképzési területet. Az általános és a nyelvi képzés jelentőségét<br />
egyrészt a szakképzést megalapozó, illetve azt lehetővé tevő funkciója adja, másrészt a felnőtt dolgozó<br />
munkavállalói pozíciójának erősítése (Zachár, 2003).<br />
Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben jellemzően háromféle szervezettípus vesz részt: gazdasági<br />
társasági formában működő képzési vállalkozások, költségvetési intézmények (például regionális<br />
munkaerő-fejlesztő és –képző központok), valamint nonprofit szervezetek.<br />
Szociális ellátások és szolgáltatások<br />
Magyarországon a szociális védelmi rendszer alapvetően két nagy alrendszerre tagozódik, az ellátásokra<br />
(Lásd korábban a szociális ágazat alfejezetben) és a szolgáltatásokra . A szociális ellátásokat a<br />
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szabályozza. A jogszabályban<br />
foglaltaknak megfelelően a szociális szolgáltatások rendszere a személyes gondoskodáson alapuló<br />
szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított (bentlakásos) ellátásokat öleli fel. A szolgáltatások célja<br />
a munkaerőpiacra csak nehezen vagy belépni egyáltalán nem tudó, aktív korú személyek, illetve onnan<br />
már kikerült, valamint anyagi helyzetüknél fogva tartósan nehéz helyzetben lévő emberek (idősek,<br />
fogyatékosok, hajléktalanok, pszichiátriai és szenvedélybetegek) segítése különféle eszközökkel. A<br />
szociális szolgáltatásokat az állam, valamint az önkormányzatok, továbbá az egyházak és különböző<br />
civilszervezetek, valamint vállalkozások is nyújthatják, melyhez normatív állami hozzájárulásra is<br />
jogosultak. Ezeknek a nem állami szervezeteknek az aránya azonban még elenyésző a szolgáltatásokban.<br />
A települési önkormányzatoknak lehetőségük van a szociális szolgáltatásokat társulás keretében<br />
is biztosítani (28. sz. táblázat).<br />
28. sz. táblázat: Kötelező feladatok a település lakosságszámához viszonyítva<br />
Állandó lakosok száma 2007. december 31. 2008. január 1. 2009. január 1. 2010. január 1.<br />
Minden települési önkormányzat<br />
étkeztetés<br />
házi segítségnyújtás<br />
házi segítségnyújtás, étkeztetés<br />
étkeztetés<br />
házi segítségnyújtás<br />
étkeztetés<br />
házi segítségnyújtás<br />
2.000 fő felett Családsegítés családsegítés családsegítés családsegítés<br />
nappali ellátás<br />
3.000 fő felett<br />
(idős, fogyatékos, szenvedélybeteg,<br />
pszichiátriai<br />
beteg, hajléktalan személy)<br />
idősek nappali ellátása idősek nappali ellátása idősek nappali ellátása<br />
támogató szolgáltatás,<br />
támogató szolgáltatás,<br />
10.000 fő felett<br />
közösségi ellátások,<br />
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,<br />
idősek gondozóháza,<br />
szenvedélybetegek alacsonyküszöbű<br />
ellátása<br />
közösségi ellátások,<br />
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,<br />
nappali ellátás (szenvedélybeteg,<br />
pszichiátriai<br />
beteg, fogyatékos, hajléktalan<br />
személy)<br />
jelzőrendszeres házi<br />
segítségnyújtás,<br />
nappali ellátás (szenvedélybeteg,<br />
pszichiátriai<br />
beteg, fogyatékos,<br />
hajléktalan személy)<br />
nappali ellátás (szenvedélybeteg,<br />
pszichiátriai<br />
beteg, fogyatékos, hajléktalan<br />
személy)
Change language