Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

lataink (7 regionális munkaügyi központ tanácsadóival készített szakértői interjúk értékelése alapján)
szerint a munkáltatókat a fenti célcsoportokba tartozók, közöttük a súlyosan-halmozottan fogyatékosokat
nevelők alkalmazása során elsősorban saját érdekeik befolyásolják, s nem elsősorban emberiességi
szempontok. Döntéseikben szerepet játszanak előítéleteik, amelyek sokszor vezetnek diszkriminatív
intézkedésekhez is.
A munkáltatók részéről a legjellemzőbb, a fogyatékkal élőket nevelők irányába tanúsított elutasítási
indokok, analóg csoportokhoz viszonyított tapasztalatok szerint a következők:
a súlyosan-halmozottan fogyatékos napközbeni ápolásának, gondozásának megoldása mindig
bizonytalan, ezért sok hiányzás adódhat a munkahelyről;
a súlyosan-halmozottan fogyatékosokat nevelő személy túl sokáig volt inaktív, „visszaszoktatása”
a munka világába időrabló tevékenység;
a tartós inaktivitás, retroaktív és proaktív gátlásokkal járhat a munkavégzés során, aminek feloldása
nem lehet munkáltatói feladat, illetve a munkáltató nem akar felvállalni „lelki” gondokat a
dolgozók részéről;
a „lelki” problémák által terhelt dolgozó nem lesz jó hatással a többi alkalmazottra sem;
a munkáltatói félelem a „cserbenhagyástól”, vagyis annak az eshetőségnek a kalkulálása, miszerint
a fogyatékkal élőt nevelő személy, mint munkavállaló, bármikor otthagyhatja időlegesen
vagy véglegesen a munkáltatót sajátságos problémáira való hívatkozással, de leginkább akkor,
amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
A munkáltatók elutasító magatartását erősítheti tájékozatlanságuk is, valamint technológiai kötöttségeik.
Ugyanitt említhetők az alkalmazott biztonsági követelmények, az anyagi megfontolások vagy a
közvetítés és a kiválasztás hiányosságai, valamint az állami szabályozás anomáliái is. Mindemellett a
munkaerőpiacon is érvényesül az aktuális kereslet-kínálat hatása, amely jelentősen befolyásolja a
foglalkoztatási döntéseket: a munkáltatók másként viszonyulnak minden hátrányos helyzetű célcsoportot
képviselő jelentkezőhöz vagy dolgozóhoz; ha nagy a munkanélküliség és a betöltendő munkakörre
nagy a jelentkezés, akkor az esetek többségében nem a „problémás” személyeket fogják kiválasztani.
A kutatás során feltárt szükségletek
Fentiek alapján leszűrt tapasztalataink alapján, a vizsgálati eredményekből következően, az alábbi
direkt fejlesztési, intézkedési szükségleteket fogalmazhatjuk meg:
nélkülözhetetlen a támogatási rendszer reformja, átalakítása és egyben bővítése, különös tekintettel
a munka-kipróbálást biztosító tapasztalatszerzési programok támogatására, a bürokrácia csökkentésére
a támogatások hozzáférésének esetében;
fontos a szolgáltatási háttér fejlesztése, minőségének fokozása, a személyes tanácsadási rendszer
biztosítása a súlyosan-halmozottan fogyatékosokat nevelők foglalkoztatásának elősegítésére mind
a munkaügyi mind pedig az alternatív szolgáltató szervezetekben;
bevált, megalapozott tapasztalatok alapján időszerű az atipikus foglalkoztatási rendszerek erősítése,
lehetőségeik, szereplői körük bővítése;
praktikus intézkedésként javasolt, hogy az ÁFSZ munkaközvetítési rendszere ne csak az üres
álláshelyek közvetítésére korlátozódjon, hanem a munkaerő – közöttük a súlyosan-halmozottan
fogyatékosokat nevelők – célzott közvetítését is biztosítsa;
felmerül a háttérszolgáltatások lehetőségének támogatása „otthonápolási” szakemberek alkalmazásával;