Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

Ehhez kapcsolódóan megfogalmazzuk a hatásköröket, az illetékességi területeket, biztosítjuk a feladatok
közötti kauzalitást, a munkamegosztást.
Az erőforrások allokációjának egyik alapja a humánerőforrás-fejlesztési terv. Az emberi erőforrás
tervezés általánosságban összefogja a szervezet teljes emberi erőforrás rendszerét. Adott szinten célja
olyan integrált emberi erőforrás politika és program együttes kifejlesztése, ami az emberi erőforrás és
a szervezeti célkitűzések elérését egyaránt biztosítja. A tervezés nem más, mint tudatos felkészülés a
jövőre, alapját azok az információk biztosítják, amelyek meghatározóak a szervezet életére. Főbb lépések:
a meglévő adottságok elemzése, a jövőbeni erőforrás-igények prognosztizálása, a feladat- terv
elemzése, az igények és lehetőségek (adottságok) összevetése, a célok és az eltérések maghatározása, a
döntéselőkészítés és döntés a tervezésről. A tervezés alternatívák, variánsok megfogalmazása, értékelése
ebben az esetben is. 55
Az információs rendszer kiépítése, működtetése ugyancsak kiemelkedő jelentőséggel bír. Minden
tevékenység alapját az információs rendszer képezi. Az információs rendszer azoknak az információknak,
intézményeknek, szervezeti egységeknek, részlegeknek szorosan összetartozó együttese, amelyek
szakmailag, területileg (regionálisan) vagy más szempontok szerint megállapított elvek, munkamódszerek
alapján és rendszerint hálózatszerű szervezetet alkotnak. Jelen tevékenység megalapozásához
ügyfélközpontú, szolgáltatáscentrikus információs rendszer létrehozására van szükség, ezen belül egy
olyan adatbázis kialakítására, amely a napi tevékenységet kiszolgálja.
A dokumentációs rendszer kiépítése, működtetése a vonatkozó jogszabályokban, végrehajtási utasításokban
megfogalmazott eljárás alapján kell, hogy biztosításra kerüljön.
A működési fenntarthatóság a hálózatban résztvevő szervezetek stabilitását feltételezi. A szakmai
fenntarthatóság lényege a folyamatos megújulás, a szakmai fejlődés. A pénzügyi fenntarthatóság a
működés biztonságát szolgálja.
A monitoring és értékelési rendszer kialakítása szintén alapvető fontosságú. Az egyes folyamatjelleggel
megvalósuló tevékenységek során folyamatba épített ellenőrzési szisztémák működtetése
ajánlott. A monitoring nemcsak egyszeri nyomon követést jelent tehát, hanem folytonosságot feltételez,
lényegében a célokhoz szükséges, folyamatos információk gyűjtése és feldolgozása a tevékenységekről,
a változások irányáról és mértékéről a vizsgált területen.
Az értékelés - leegyszerűsítve - valamilyen követelményhez vagy követelményekhez való viszonyítást
jelent. A teljesítés mindig valamilyen teljesítményt feltételez, a teljesítmény pedig az, amit az értékelés
során minősítünk. A teljesítés értékelésének tervezett, következetes és átlátható folyamatnak kell lennie.
Nem elhanyagolható, hogy az értékelés a vezetés folyamatának és rendszerének velejárója (információszerzés,
tervezés, döntés, szervezés, végrehajtás, ellenőrzés és értékelés). Fontosságát jelzi, hogy
az értékelés minden folyamatnak a kezdete és a befejezése is lehet.
A visszacsatolás (feed back) és a benchmarking jelentősége abban áll, hogy míg a benchmarking olyan
összehasonlító folyamat, amelynek során a szervezet megismerve mások jó gyakorlatát, abból tanulva
javítja teljesítményét, addig a visszacsatolás a szervezeti és működési folyamatok szükséges velejárója:
nélküle nem teljes a kommunikáció folyamata, nincs biztosítva a tanulási, fejlődési perspektíva. 56
55 Esély Egyenlőségi Emberi Erőforrás Menedzsment szerk.: Berde Csaba, Dajnoki Krisztina Campus Kht. Debrecen,
2007.
56 Szellő János: Hálózat, mint rendszer kialakítása (2007.), DDRMK, Pécs