Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

jelentős lehet. Ennek következményeként tovább emelkedik a mozgássérültek és az egyéb kategóriába
tartozó fogyatékosok aránya Magyarországon: a jelenlegi csaknem 60 százalék helyett hozzávetőlegesen
80 százalékra. Így a fogyatékosok népességbeli arányai emelkedésével 2021-ben az a teljes népesség
csaknem 8 százalék lesz fogyatékos.
Az előreszámítás lényeges, az egész társadalmat és gazdaságot közvetlenül érintő következménye a
fogyatékos embereknek nyújtandó szociális transzferjövedelmek (rokkantsági nyugdíj, járadék, segélyek
stb.) jelentős mértékű növekedése lesz, amelyek finanszírozását a jelenlegi gazdasági feltételrendszer
alapján kérdés, hogy fel tudjuk-e vállalni. A transzfereknek ráadásul nem pusztán lényegesen
több igénylőhöz kell majd eljutnia, hanem mértékét tekintve kompenzálni kell a fogyatékosságból
adódó igényeket, szükkségleteket, következményeket is növekvő igényszint mellett. A fokozatosan
képzettségében és civil szervezeti keretek között való szervezettségében is fejlődő fogyatékos társadalom
a társadalom-és gazdaságpolitika döntéshozóival szemben az eddigiekhez képest egyre nagyobb
érdekérvényesítési potenciált lesz képes felmutatni és vehemensebben, hatékonyabban fog kiállni az
esélyegyenlőség, a normál életfeltételek megteremtéséért. Az érdekérvényesítési akcióik nyomán a
szolgáltatások körének bővülésével, az ellátási színvonal emelkedésével kell számolni, ami természetesen
további forrásigényt generál. Mindez a mindennapi életbe történő részvételük műszaki feltételeinek
javulása, az akadálymentesítés előrehaladása mellett ugyancsak jelentős mértékű foglalkoztatottsági
igénnyel is párosulni fog a részükről.
Viszgálatunk eredményei bepillantást engedtek három különböző régió halmozottan-súlyosan fogyatékos
személyekkel foglalkozó szolgáltató intézményeinek működésébe. A kapott válaszok körvonalazzák
a szervezetek általános jellemzőit, úgymint a működés szervezeti keretei, az intézmény létrejötte,
az alkalmazott humán erőforrás jellemzői, stb. Emellett elénk tárulnak a szolgáltatók gazdálkodási
jellemzői, az általuk biztosított szolgáltatások és ellátott kliensek összetétele, kirajzolva ezzel azokat a
problémákat, diszfunkciókat, melyek a szervezetek működése során tapasztalhatóak.
Természetesen, mint egyéb területeken, ez esetben is óvatosnak kell lennünk az általánosító következtetések
meghozatalával, azonban vannak bizonyos kapcsolódási pontok, amelyek a szervezetek többségének
életében jelen vannak regionális és egyéb sajátosságoktól függetlenül. Ezek között említhetők
a források szűkösségére vonatkozó megállapítások, amelyek jelentősen befolyásolhatják a létrejövő
ellátások mennyiségét, illetve minőségét, amely ok-okozati összefüggés a kapott válaszok alapján
szintén a szervezetek többsége esetében fennáll. A működés számos vetületén mutatkoznak fejlesztendő
területek, legyen szó akár a humán erőforrással való ellátottságról, akár a szolgáltatási paletta gazdagságáról,
akár a rugalmas szolgáltatásszervezési modell érvényesítéséről. A hiányokat érzik és azonosítani
képesek mind a szolgáltatást nyújtó oldalán, mind pedig az igénybevevői oldalon elhelyezkedő
személyek, így ebben az egyetértésben csupán a megfelelő lépések meghozatalára lenne szükség a
szolgáltatások fejlesztése érdekében.