Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

Az adatok alapján elmondható, hogy a cigány fogyatékosok korstruktúrájának változása a nem fogyatékkal
élő népességét követi, azonban rosszabb egészségi állapotuk miatt a cigány fogyatékos emberek
születéskor várható élettartama alacsonyabb: kevésbé van esélyük megélni a 60 évesnél idősebb kort.
A fogyatékos emberek háztartási körülményei
Az 1990. évi népszámlálás adataihoz képest a háztartások száma is csökkent kisebb mértékben Magyarországon
a népesség fogyatkozásához hasonlóan. 2001-ben a hazai népesség döntő többsége
(97,5 százalék) 3 millió 863 ezer magánháztartásban élt, az intézeti háztartásban élők száma pedig 249
ezer főt tett ki. Az eltelt évtizedben a családháztartások arányának csökkenése mellett tendenciaként
rajzolódott ki az egyszemélyes háztartások részarányának az emelkedése. A fogyatékkal élő emberek
meghatározó többsége magánháztartásban élt (92 százalék), azonban e népesség körében jóval nagyobb
mértékben volt megfigyelhető az intézeti háztartásban élők hányada (8 százalék), mint a társadalom
más csoportjai esetében. (9. sz. táblázat)
9. sz. táblázat: A hazai háztartások szerkezete és a fogyatékkal élők 1990-ben és 2001-ben
Forrás: KSH
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a fogyatékos emberek a korábbiakhoz hasonlóan főleg magánháztartásban
élnek, amelyek között többséget képeznek (80 százalék) azok a háztartások, amelyekben
más személyek is a magánháztartás lakói. Ezáltal azt valószínűsíthetjük, hogy a fogyatékkal élők zöme
számíthat közvetlen családtagjai, rokonai segítségére a háztartási feltételrendszerben. Különösen azon
fogyatékos személyek esetében jósolható az említett „kedvező helyzet”, aki két vagy több családból
álló háztartásokban élnek. Ezeknek a háztartások a részaránya a fogyatékos személyek által nem lakott
háztartásokénál magasabb.
A fogyatékosság típusa szerint megvizsgálva az adatokat arra a következtetésre juthatunk, hogy elsősorban
az értelmi fogyatékosságban szenvedők élnek olyan háztartási/családi környezetben, amelyben
feltételezhető a családtagok fogyatékkal élővel szembeni gondoskodó magatartása. Ti. az értelmi fogyatékkal
élők esetében a legmagasabb azoknak az aránya, akik családháztartásban élnek (86 száza-