Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek EsélyegyenlÅségéért ...
Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek EsélyegyenlÅségéért ...
Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek EsélyegyenlÅségéért ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
19. sz. táblázat: A fogyatékosok nappali intézményeinek főbb adatai, 2006<br />
Területi egység<br />
Közép-<br />
Magyarország<br />
Az intézmények<br />
A működő<br />
férőhelyek<br />
száma<br />
Az ellátottak<br />
Térítési<br />
díjat<br />
fizetők<br />
aránya %<br />
A gondozók<br />
száma<br />
Ebből:<br />
szakképzettek<br />
aránya,<br />
%<br />
Az egy<br />
gondozóra<br />
jutó<br />
ellátottak<br />
száma<br />
39 912 865 76,8 272 88,6 3,2<br />
Közép-Dunántúl 14 388 307 67,4 73 94,5 4,2<br />
Nyugat-Dunántúl 10 260 253 61,7 66 92,4 3,8<br />
Dél-Dunántúl 14 433 390 72,1 106 82,1 3,7<br />
Észak-<br />
Magyarország<br />
13 280 254 90,6 59 89,8 4,3<br />
Észak-Alföld 18 455 465 87,7 130 81,5 3,6<br />
Dél-Alföld 23 570 574 50,2 103 84,5 5,6<br />
Összesen 131 3298 3108 71,9 809 87,0 3,8<br />
Forrás: Szociális védőháló a régiókban, KSH 2008.<br />
A nappali intézmények háromtizede, a férőhelyek és az ellátottak egyaránt 28%-a a Középmagyarországi<br />
régióra jutott, Nyugat-Dunántúl pedig mindhárom szempontból a legalacsonyabb<br />
(egyenként 8%-os) részesedést feltételez. A fogyatékosok nappali ellátását biztosító intézményekben<br />
Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön a legnagyobb a térítési díjat fizetők aránya, feltételezhetően<br />
e régiókban az önkormányzatok a gazdasági nehézségeik mellett csak kis mértékben tudták átvállalni<br />
a költségeket.<br />
A szülők terheinek csökkentéséhez tud hozzájárulni a támogató szolgáltatás, amely kifejezetten a fogyatékos<br />
személyek lakókörnyezetben történő ellátására, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások<br />
elérésének segítésére, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális<br />
segítségnyújtás biztosítására összpontosít. Tevékenysége összetett, az általános egészségi állapotnak<br />
és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz való hozzájutás elősegítésén<br />
túl tanácsadást, ügyintézéshez segítséget nyújt. Az ellátáshoz való hozzájutás feltétele a<br />
rászorultság (amely egyben hátránya is).<br />
Szociálisan rászorultnak minősül az a súlyosan fogyatékos személy, aki fogyatékossági támogatásban,<br />
vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül. E térítési díjért<br />
igénybe vehető szolgáltatás azonban 2009. január 1-jétől nem kötelező önkormányzati feladat. A támogató<br />
szolgáltatás nyújtotta segítséget zömmel Észak-, és Dél-Alföldön, illetve Észak-<br />
Magyarországon vették igénybe a rászorulók, ugyanakkor a dunántúli régiókban a legalacsonyabb az<br />
alapszolgáltatás e formájában részesülők száma.<br />
Témánk szempontjából a szociális alapszolgáltatásokon belül meg kell, hogy említsük továbbá az étkeztetést,<br />
amelynek keretében legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak a szociálisan<br />
rászorultak részére, amennyiben azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel<br />
nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai<br />
betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.<br />
Továbbá itt említhetjük a családsegítést is, amely minden szociális vagy mentálhigiénés problémákkal,<br />
illetve egyéb krízishelyzetben lévőknek nyújt szolgáltatást, megszervezi az anyagi nehézségekkel küz-