Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

21%-uk keringési megbetegedésből eredő, 19%-uk gerincbetegségből adódó, 11%-uk idegrendszeri
akadályozottsággal bír, míg a többi 26 százalék más betegségekből eredő problémát jelölt meg.
A korlátozottásgra vonatkozó új eorópai egészségügyi indikátor az „egészségesen várható élettartam”
(Healthy Life Years Expectancy), KSH által végzett vizsgálata szerint a 16-70 életév közöttiek 10,3%-
a sorolódott a súlyosan korlátozott emberek közé. 6
A foglalkozási rehabilitáció magyarországi helyzetéről az OFA által támogatott 2005-ös kutatás eredményei
alapján 7 tájékozódhatunk. A kutatás elsősorban a kompetenciák, a tanulás és az igénybe vehető
szolgáltatások tekintetében vizsgálta a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek helyzetét Magyarországon.
A vizsgálati eredmények és megoldási javaslatokat nézve különösen a képzési és kompetenciafejlesztési
feladatokra, valamint az életmódvezetési és mentálhigiénés intézkedésekre került a hangsúly.
A tartósan és komplex módon akadályozott emberek életében a kompetenciadeficit nagysága és minősége
jelentős szerepet játszik, a kompetenciakészlet lehet hiányos vagy korszerűtlen, ill. negatív szociális
irányultságú is. A súlyosan-halmozottan fogyatékkal élők esetében célszerű lehet a kialakult és
rögzült kompetenciák, a belső világképek módosítása, kiegészítése, pótlása vagy teljes megváltoztatása
megfelelő szakmai intervenciók alkalmazása révén. Az ilyen módon feltételezett tanulás/ fejlesztés
kettős funkcióval bír: egyfelől beszélhetünk egyfajta korrekciós funkcióról, amely az előzetesen megszerzett
tudásra épülő kognitív szerkezetek, belső világképek és feltételrendszerek (kompetenciák)
konstruktív módosítását jelenti, másfelől pedig előkészítő/ felkészítő funkcióról a társadalmi mobilitáshoz
kapcsolódóan, ami egy foglalkozás gyakorlásához, egy adott munkakör betöltéséhez, bizonyos
szerepek ellátásához szükséges. Az értelmi, érzelmi-akarati és pszichológiai elemekből álló funkció a
kompetenciaelvárások kialakítására, a kompetenciák fejlesztésére, a kompetenciadeficit csökkentésére
irányul. 8
Az életmódszervezési és mentálhigiénés feladatok a súlyosan-halmozottan fogyatékkal élők mentális
lehetőségeit figyelembe véve a tágabban értelmezett önálló életvezetés előkészítésére, kialakítására,
annak folyamatos fejlesztésére, különböző mentálhigiénés tréningek és/vagy fejlesztő programok
szervezésére fókuszálnak. 9
6 Egészségesen várható élettartamok Magyarországon 2005. KSH Budapest 2007. A súlyosan korlátozott terminus
nem azonos a súlyosan-halmozottan fogyatékos személy fogalmával
7 Kutatásvezető: Szellő János (Somogy Megyei Munkaügyi Központ), Kutatók: Dr. Gere Ilona (Foglalkoztatási
Hivatal Kutatási Iroda), Horváth Anikó (Somogy Megyei Munkaügyi Központ), Szabó Katalin (PTE könyvtár),
a zárótanulmányt szerkesztette: Dr. Gere Ilona – Szellő János.
8 Dr. Henczi Lajos: Felnőttképzési menedzsment, Perfekt Budapest, 2005.
9 A fogyatékos személyek önálló életvezetésükhöz speciális eszközöket és segédeszközöket vagy személyes segítséget
vesznek igénybe. Az önálló életvitelt segítő eszközök beszerzése és birtoklása a társadalmi életben
való részvétel esélyének és az önrendelkezés elve érvényesülésének alapfeltétele. Ezek köre tágabb, mint a
gyógyászati segédeszközöké. Idetartoznak - a mozgást segítő eszközökön túl - a látást pótló hangot adó, vagy
tapintható és tapintó eszközök (pl. beszélő lázmérő, fehér bot), a látást segítő eszközök (pl. nagyítók), a hallást
pótló fényjelet adó vagy rezgő eszközök (pl. a csengetést pótló fényjelek a telefonon), a hallást segítő eszközök
(pl. adó-vevők), a siket-vakok esetében a látást és a hallást pótló rezgő eszközök. Továbbá az alternatív
kommunikációs csatornát használó emberek esetében a kommunikációt segítő eszközök (pl. hallássérültek
esetében sms küldésére alkalmas mobiltelefon, faxkészülék; látássérültek esetében számítógép, nem beszélő,
autizmussal élő emberek esetében az augmentatív kommunikációs eszközök). Ki kell dolgozni a speciális nevelési
igényű tanulók részére a tanítást és a tanulást segítő eszközök támogathatóságának és kölcsönzésének
lehetőségét.
Az értelmileg akadályozott, az autizmussal élő és a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek is igényelnek
eszközöket, de esetükben a személyi segítés meghatározóbb. Meg kell vizsgálni az önálló életvitelt segítő
eszközök fejlesztése és igénybevétele támogathatóságának feltételeit, a személyi segítést nyújtó (pl. támogató
szolgálatok, házi segítségnyújtás, gyermekmegőrzés) állami és egyházi intézmények, nonprofit szervezetek
bővítésének és szolgáltatásaik összehangolásának lehetőségét. Meg kell vizsgálni a „Fogyatékos személyek
technikai segédeszközei” című ISO 9999: 1992 szabvány, illetve a német DIN 18030-as szabvány hazai alkalmazásának
lehetőségét. (10/2006. (II. 16.) OGY határozat)