Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

tott fejlesztő foglalkozások köre igen szűkös, az igénybevevők köre jelentősen meghaladja az intézmények
kapacitását, vagyis igen nehézkes hozzájutni ezen ellátásokhoz. 50
A fenti probléma fennáll az ellátórendszer nagy részében, azonban mint hazánk ellátórendszereinek
többsége, az egészségügy esetében is beszélhetünk területi egyenlőtlenségekről, amelyek mérséklése
még várat magára. A forráshiánnyal küzdő, tradicionális szemlélettel működő állami szektor nem sokat
tehet az egészségügyi ellátás területi egyenlőtlenségeinek mérséklésében, a hátrányos csoportok (a
különböző betegségekben szenvedők, idősek, szociális hátrányokkal küszködők, fogyatékosok, szenvedélybetegek
stb.) megsegítésében. A magyar egészségügyi ellátórendszer működése a hozzáférés, az
esélyegyenlőség, a hatékonyság, az eredményesség, illetve az egészségre gyakorolt hatás szempontjából
kevéssé ismert (Péntek, 2009. id. Belicza 2004). Jó néhány tanulmány azonban egyértelmű tanúbizonysága
az egészségi állapotban, illetve az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésében megnyilvánuló
társadalmi, területi egyenlőtlenségeknek (Péntek, 2009. id. többek között Tahin-Jeges-Lampek
2000a, 2000b, Kovács 2006, Orosz 1993, 2002, Füzesi-Péntek-Tistyán 2004, Losonczi 1998, Szalai
1990, Császi 1989).
Az egyes területi különbségek tekintetében jelentkező probléma fennáll annak ellenére, hogy az európai
országok tradicionális egészségügyi rendszere az ingyenes-nem ingyenes dichotómián kívül lényeges
alapelvekben különbözik az ellenpólusként emlegetett amerikai rendszertől. Sajátos, tradicionális
értéke a szolidaritás és az esélyegyenlőség elősegítése a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Az
európai modellben az, hogy ki milyen szolgáltatáshoz jut hozzá, nem függhet az egyének jövedelmi,
vagyoni helyzetétől. Az egyének a teherviselő képességük, jövedelmük arányában járulnak hozzá a
rendszer finanszírozásához, míg a szolgáltatások igénybevételének alapelve a szükségletek szerinti
hozzáférés, mely alapelv azonban hazánk területén csupán kevéssé érvényesül (Péntek, 2009.).
Oktatási ágazat
A súlyosan-halmozottan fogyatékos tanköteles korú, képzési kötelezettnek minősített népesség hazánk
egyik leginkább hátrányos helyzetű csoportjának tekinthető. A gyermekek nevelésének vállalásával az
őt nevelő család definiálhatóan rossz körülmények között kényszerül élni, amelynek hátterében nem
csupán a gyermek fogyatékosságának ténye, hanem a közoktatási szolgáltatási szektor alapjogokat
sértő működése húzódik meg (Verdes, 2005). E gyermekek és nevelőik ezen szektorban is, mint életük
szinte minden területén perifériára szorulni kénytelenek. A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek
esete természetesen különbözik az enyhébb tanulási zavarokkal küzdő, részképesség zavaros
gyermekek oktatásának lehetőségeivel, hiszen a súlyos halmozott fogyatékosság megléte szinte egyértelműen
eredményezi a szegregált oktatási rendszerben történő fejlesztés szükségességét. Itt tehát nem
az integráció kontra szegregáció kérdése okozza a legnagyobb fejtörést. A területen mutatkozó anomáliák
több okra vezethetőek vissza. A gyermekek fejlesztő felkészítése és fejlesztő iskolai oktatása speciális
oktatási, nevelési feladatokat jelent, amelyek a hagyományos oktatási intézményektől eltérő
szabályozási és finanszírozási feltételek jelenlétét indokolja. E területen azonban a gyakorlati működés
során mutatkoznak a szabályozás hiányosságaiból eredő nehézségek, melyek a mindennapi feladatellátást
nehezítik. A gyermekek képzési kötelezettségébe tartozó feladatokat ellátó pedagógiai szakszolgálat
például nem számolhat el költségként működése során a gyermekek higiénés szükségleteinek kielégítését
szolgáló eszközöket, hiszen oktatási intézményként nincs szüksége ezekre. A területen dolgozó
pedagógusok leterheltsége is jelentős, amelyhez anyagi ellentételezés sem társul, hiszen a gyakran
nagyobb igénybevétellel járó feladatok ellátása ellenére bérezésüket tekintve azonos besorolásba
kerülnek egy normál általános iskolai csoportban tanító tanárokkal. Leterheltségüket, valamint az ellátások
színvonalát negatívan befolyásolja, hogy a törvényi előírások nem rendelnek megfelelő számú
50 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény az ifjúság- egészségügyi gondozás speciális feldatai között
határozza meg a veleszületett rendellenességgel élők, értelmi fogyatékosságban szenvedők fokozott ellenőrzését,
lelki gondozását az egészsésges környezetbe történő beilleszkedés segítségét….Az egészségügyi intézmények
fejlesztő foglalkozásai döntően habilitációhoz kapcsolódnak.