Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

Gondozási helyettesítés: ez a szolgáltatás pihenőt, szünetet biztosít az ellátó számára a gondozási feladatok
alól. A szolgáltatást végezheti professzionális (nonprofit vagy profitorientált) intézmény, míg
nem hivatásos segítséget nyújthat családtag, rokon vagy barát. Céljuk azonban egy: a gondozó rövid
időre történő felmentése feladatai alól, saját feltöltődése érdekében (Chan & Sigafoos, 2001; Damaini,
et al. 2004).
Tanácsadás: történhet egyénileg vagy csoportosan, kizárólag a nevelő vagy az egész család részére. A
konzultáció lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők nyíltan beszélhessenek gondjaikról, és ezáltal csökkentsék
annak az esélyét, hogy magukban tartják a problémát, aminek esetleg az egészségre vonatkozó
negatív hatása is lenne.
Hírlevél: ez a szolgáltatás lehetőséget ad a gondozóknak, hogy tájékozódjanak a különböző lehetőségekről,
tréningekről, oktatásról. Ezzel a családok és a gondozók elszigeteltségén lehet segíteni, hogy
információt kaphassanak segítségnyújtási lehetőségekről (Singer, et al., 2009).
Családok együttműködése: az elszigeteltség csak nehezíti a gondozási feladatok megoldását, mivel az
azonos problémával küzdő nevelők nem tudják megosztani az általuk beváltnak tartott módszereket
egymás között. Azok a nevelők, akiknek lehetőségük van kooperációra, kevésbé szigetelődnek el, sőt
könnyebben szocializálódnak (Singer, et al., 2009).
Tréning: ezek a programok különböző helyzetek kezelésére készítenek fel, mint pl. viselkedés, agreszsziókezelés,
vagy munkába való reintegrálódás. Cass (2006) tanulmánya szerint a nők többségének
munkaerőpiacra történő visszatérését az előző öt évben betöltött munkaköreinek számbavétele, karrier-tanácsadóval
való konzultáció és munka-tréning programban való részvétel befolyásolta.
Ezen támogatások igénybevételével csökkenthető a családban tapasztalható megterhelés mértéke (Heller,
et al., 1999), fokozódhat a megelégedettség, csökkenhet a megvalósíthatatlan szükségletek száma
mind az ellátást végző, mind pedig a család számára. Így kompenzálható részben azoknak a „kieső”
élményeknek a megélése, amelyekből a család azért marad ki, mert idejének javarészét a fogyatékkal
élő családtag közvetlen vagy közvetett gondozására fordítja. (Lilly, et al., 2007). Lilly munkájában azt
vizsgálja, hogy milyen hatással van a gondozási feladatok ellátása a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre
és a munkahelyen eltöltött időre. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a családnak számos
választási lehetőség közül kell választania a családtag fogyatékosságának kiderülésekor. Az első, hogy
felvállalják-e egyáltalán a gondozást. Számos érzelmi és anyagi tényező befolyásolja ezt a választ, a
családnak figyelembe kell vennie aktuális pénzügyi helyzetét és az összetett feladatok megoldásához
vezető lehetőségeket. Amennyiben az otthoni ellátás mellett döntenek, a következőkben azt kell elhatározniuk,
hogy mennyi időt tudnak gondozásra fordítani, ill. a dolgozó személy továbbra is foglalkoztatott
marad-e. Többnyire női családtagok kerülnek abba a helyzetbe, hogy feladják addigi munkájukat.
Ezt a döntést nagyban befolyásolja, ha van olyan családtag, aki be tud segíteni a gondozásba (pl.
nagyszülő), illetve az is, hogy milyen mértékű fizetett-fizetetlen munka aránnyal tudja ellátni a család
szükségleteit.
Gondozók és munkavállalás
Lilly, Laporte, és Coyte (2007) munkája összefoglalja az elmúlt 20 év irodalmi áttekintését, amelyek a
következő kulcsszavakat helyezik előtérbe: “családban való gondozás”, “nem hivatásos gondozás”
vagy „kereset nélküli gondozás” kombinálva a következő szavakkal: „foglalkoztatás”, „munkaerő”
vagy „munkaerő kínálat”. Elemzésük során kiderül, hogy a leginkább előforduló „kereset nélküli”
munkák olyan gondozási feladatokhoz kapcsolódnak, mint pl. a fürdetés, az öltöztetés, az etetés, a
tisztába tétel, a segítség gyógyszerbevétel során és a gyógyászati eszközök használatában, az ételkészítés,
a takarítás, a mosás, a vásárlás, az orvosi vizsgálatra szállítás vagy a banki ügyek intézése (Lilly et
al., 2007; Singer, et al., 2009). A gondozási feladatokat ellátó, viszont munkaerőpiacon nem jelenlévő
személyek többsége általában vagy gyengébb egészségi állapotú vagy idősebb, nyugdíjhoz közeli nő,
akinek ellátást igénylő közvetlen hozzátartozója van, illetve aki kisgyermeket nevel, alacsonyabb jö-