Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek EsélyegyenlÅségéért ...
Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek EsélyegyenlÅségéért ...
Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek EsélyegyenlÅségéért ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Gondozási helyettesítés: ez a szolgáltatás pihenőt, szünetet biztosít az ellátó számára a gondozási feladatok<br />
alól. A szolgáltatást végezheti professzionális (nonprofit vagy profitorientált) intézmény, míg<br />
nem hivatásos segítséget nyújthat családtag, rokon vagy barát. Céljuk azonban egy: a gondozó rövid<br />
időre történő felmentése feladatai alól, saját feltöltődése érdekében (Chan & Sigafoos, 2001; Damaini,<br />
et al. 2004).<br />
Tanácsadás: történhet egyénileg vagy csoportosan, kizárólag a nevelő vagy az egész család részére. A<br />
konzultáció lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők nyíltan beszélhessenek gondjaikról, és ezáltal csökkentsék<br />
annak az esélyét, hogy magukban tartják a problémát, aminek esetleg az egészségre vonatkozó<br />
negatív hatása is lenne.<br />
Hírlevél: ez a szolgáltatás lehetőséget ad a gondozóknak, hogy tájékozódjanak a különböző lehetőségekről,<br />
tréningekről, oktatásról. Ezzel a családok és a gondozók elszigeteltségén lehet segíteni, hogy<br />
információt kaphassanak segítségnyújtási lehetőségekről (Singer, et al., 2009).<br />
Családok együttműködése: az elszigeteltség csak nehezíti a gondozási feladatok megoldását, mivel az<br />
azonos problémával küzdő nevelők nem tudják megosztani az általuk beváltnak tartott módszereket<br />
egymás között. Azok a nevelők, akiknek lehetőségük van kooperációra, kevésbé szigetelődnek el, sőt<br />
könnyebben szocializálódnak (Singer, et al., 2009).<br />
Tréning: ezek a programok különböző helyzetek kezelésére készítenek fel, mint pl. viselkedés, agreszsziókezelés,<br />
vagy munkába való reintegrálódás. Cass (2006) tanulmánya szerint a nők többségének<br />
munkaerőpiacra történő visszatérését az előző öt évben betöltött munkaköreinek számbavétele, karrier-tanácsadóval<br />
való konzultáció és munka-tréning programban való részvétel befolyásolta.<br />
Ezen támogatások igénybevételével csökkenthető a családban tapasztalható megterhelés mértéke (Heller,<br />
et al., 1999), fokozódhat a megelégedettség, csökkenhet a megvalósíthatatlan szükségletek száma<br />
mind az ellátást végző, mind pedig a család számára. Így kompenzálható részben azoknak a „kieső”<br />
élményeknek a megélése, amelyekből a család azért marad ki, mert idejének javarészét a fogyatékkal<br />
élő családtag közvetlen vagy közvetett gondozására fordítja. (Lilly, et al., 2007). Lilly munkájában azt<br />
vizsgálja, hogy milyen hatással van a gondozási feladatok ellátása a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre<br />
és a munkahelyen eltöltött időre. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a családnak számos<br />
választási lehetőség közül kell választania a családtag fogyatékosságának kiderülésekor. Az első, hogy<br />
felvállalják-e egyáltalán a gondozást. Számos érzelmi és anyagi tényező befolyásolja ezt a választ, a<br />
családnak figyelembe kell vennie aktuális pénzügyi helyzetét és az összetett feladatok megoldásához<br />
vezető lehetőségeket. Amennyiben az otthoni ellátás mellett döntenek, a következőkben azt kell elhatározniuk,<br />
hogy mennyi időt tudnak gondozásra fordítani, ill. a dolgozó személy továbbra is foglalkoztatott<br />
marad-e. Többnyire női családtagok kerülnek abba a helyzetbe, hogy feladják addigi munkájukat.<br />
Ezt a döntést nagyban befolyásolja, ha van olyan családtag, aki be tud segíteni a gondozásba (pl.<br />
nagyszülő), illetve az is, hogy milyen mértékű fizetett-fizetetlen munka aránnyal tudja ellátni a család<br />
szükségleteit.<br />
Gondozók és munkavállalás<br />
Lilly, Laporte, és Coyte (2007) munkája összefoglalja az elmúlt 20 év irodalmi áttekintését, amelyek a<br />
következő kulcsszavakat helyezik előtérbe: “családban való gondozás”, “nem hivatásos gondozás”<br />
vagy „kereset nélküli gondozás” kombinálva a következő szavakkal: „foglalkoztatás”, „munkaerő”<br />
vagy „munkaerő kínálat”. Elemzésük során kiderül, hogy a leginkább előforduló „kereset nélküli”<br />
munkák olyan gondozási feladatokhoz kapcsolódnak, mint pl. a fürdetés, az öltöztetés, az etetés, a<br />
tisztába tétel, a segítség gyógyszerbevétel során és a gyógyászati eszközök használatában, az ételkészítés,<br />
a takarítás, a mosás, a vásárlás, az orvosi vizsgálatra szállítás vagy a banki ügyek intézése (Lilly et<br />
al., 2007; Singer, et al., 2009). A gondozási feladatokat ellátó, viszont munkaerőpiacon nem jelenlévő<br />
személyek többsége általában vagy gyengébb egészségi állapotú vagy idősebb, nyugdíjhoz közeli nő,<br />
akinek ellátást igénylő közvetlen hozzátartozója van, illetve aki kisgyermeket nevel, alacsonyabb jö-