Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

A kutatás során a következő adatbázisok nyújtottak számunkra kiindulási alapot: a Központi Statisztikai
Hivatal, valamint a Foglalkoztatási Hivatal és a munkaügyi központok adatbázisai; a Magyar Tudományos
Akadémia adatbázisai; az FSZK Oktatási és Képzési Programirodájának adatbázisa; a mozgáskorlátozottak,
vakok és csökkentlátók, a siketek országos szövetségeinek/egyesületeinek adatbázisai;
az Országos Széchenyi Könyvtár adatbázisai; az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a
FACT Intézet adatbázisai; az OECED Report; az EBESCO HOST – multidiszciplináris bibliográfiai
és teljes szövegű adatbázisok; az ECONOLIT – a világ közgazdasági szakirodalmának válogatott bibliográfiája;
a WEB OF SCIENCE – ISI bibliográfiai adatbázis SSCI társadalomtudományi indexe; az
OVID adatbázisok; a SZOCIOWEB – a magyar szociológiai irodalom online bibliográfiai adatbázisa;
a MATARKA – magyar kiadású folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa – a teljesség
nélkül néhányat említve a rendelkezésre állók közül.
Kutatásunkban a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket nevelők munkavállalását elősegítő jó
gyakorlatok összegyűjtésére, elemzésére, a támogató intézményi, szolgáltató környezet feltérképezésére
törekedtünk. Tartalmában vizsgáltuk a célcsoportot meghatározó társadalmi, gazdasági környezetet, a
munkavállalási és gondozási lehetőségeket, szolgáltatási rendszereket. A kutatás megállapításai bizonyították
a célcsoport megközelítésének nehézzségeit, az elzárkózást, az információs rendszerek hiányosságait,
a munkaerő-piaci hátrányokat, a szolgáltatások elégtelen voltát. Mindemellett a feltárt példák és
tapasztalatok alapján úgy gondoljuk, hogy a célcsoport munkavállalási lehetőségeit segítő szolgáltatások
megfelelő integrációjával, az atipikus foglalkoztatási lehetőségek feltárásával, biztosításával, esetlegesen
támogatásával növelhető a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket nevelők munkaerő-piaci aktivitása.
A kutatás időbeli ütemezése
A kutatási projekt intervalluma 2009 májusa és novembere között határozódott meg és az alábbi főbb
fázisokat és intézkedéseket foglalta magában.
2009 májusában került sor a kutató team felállítására, a feladat-és hatásköri-, valamint az egyes kompetenciákat
érintő kérdések rögzítésére. Már az első hónapban hozzáfogtunk természetesen a témakör
és a szélesebb kontextusában taglalható főbb fogalmak, kérdések és problémák megismeréséhez, amelyek
alapján pontosítottuk az eredeti ajánlatban közölt kutatási tervünket, konkrétan meghatározva a
stratégiai és az operatív célokat és feladatokat. A jelentős mennyiséget kitevő hazai és nemzetközi
szakirodalomban tett vizsgálódásaink is hozzájárultak ahhoz, hogy kiszélesítsük a vizsgálati horizontot,
s pontosan megfogalmazhassuk azokat a kérdéseket, amelyek az adatfelvételek során szerepet
játszottak.
A kutatási intervallum nagyjából közepét kitevő adatfelvételi fázisban többféle módszert alkalmaztunk
egyidejűleg. Az egymást követő adatfelvételek közepette párhuzamosan végeztük az adatfeldolgozási
tevékenységeket is, az adatbázisok létrehozását, karbantartását.
A kutatás utolsó fázisában történt az eredmények képzése és értékelése, majd a zárójelentés és egy
elemző tanulmány létrehozása. A kutatási részeredmények publikálására első alkalommal a Déldunántúli
Regionális Munkaügyi Központ és a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi
Erőforrás Fejlesztési Kara által rendezett, a „Foglalkozási rehabilitáció és a fogyatékos fiatalok pályaválasztási
esélyei” című VI. nemzetközi konferencián, nyilvános előadás formájában került sor 2009.
november 18-án (az előadás címe „A súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők
munkaerő-piaci helyzete” volt).
Kutatási eredményeinket kiegészítő jellegű adatfelvétellel, feldolgozással, új eredmények képzésével
és értékelésével egészítettük ki 2009 decemberében és 2010 januárjában.