Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat felépítése - az egyes szervezeti egységek feladat- és hatásköre
Az ÁFSZ három szervezetből áll: a központi szakmai irányító szervezetként működő Foglalkoztatási
és Szociális Hivatal - a regionális munkaügyi központok és ezek kirendeltségei. A Foglalkoztatási és
Szociális Hivatal látja el többek között a Munkaerőpiaci Alap működtetésének egyes feladatait, a
munkaügyi központok tevékenységének közvetlen irányítását és a munkanélküli-ellátások, a foglalkoztatást
elősegítő támogatások, továbbá a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos
módszertani feladatokat. A hét regionális munkaügyi központ (mely önállóan gazdálkodó központi
költségvetési szerv, jogi személy), a helyi államigazgatási szervektől függetlenül, de velük együttműködve
látja el feladatát. Működteti a regionális decentralizált pénzügyi kereteket, biztosítja az illetékességi
körébe tartozó álláskeresők számára az ellátások, támogatások kifizetését, ellátja a Munkaügyi
Tanács titkársági teendőit, koordinálja a térségi foglalkoztatáspolitikát, engedélyezési és nyilvántartási
hatósági jogkört gyakorol. A kirendeltség meghatározott illetékességi területén ellátja az álláskeresők
nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat, valamint az álláskeresési járadék, álláskeresési segély,
a vállalkozói járadék megállapításával, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos,
továbbá azokkal a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos teendőjket, amelyek ellátása
nem tartozik a munkaügyi központ központi szervezetének hatáskörébe. Mindemelett különböző szolgáltatásokat
(álláskeresési, pályaválasztási, pszichológia tanácsadás) biztosít, amelyek közül a legalapvetőbb
a munkaerő közvetítés.
Ismert, hogy a munkaügyi központok kapacitása nem megfelelő a humán szolgáltatások nyújtása területén
és a gyengébb munkaerőpiaci helyzetű munkanélküliek teljesen kiszorulnak ezekből az ellátásokból.
Nincs minden kirendeltségen megfelelő szakember, illetve egy-egy munkatárs jelenléte nem
biztosítja a hozzáférést. A kevésbé magabiztos és motivált munkanélküli személy esetleg nem „válik”
álláskeresővé az új rendszerben, kikerül a nyilvántartásból, a szociális ellátórendszer felé irányítják át,
kizárva ezzel a szakszerű, munkerőpiaci integrációt elősegítő szolgáltatások eléréséből.
Az inaktív, a munkaerőpiactól régóta távollevő emberek gyakran semmilyen kapcsolatot nem tartanak
a munkaügyi központtal, nem várnak onnan segítséget, el sem jutnak a kirendeltségre. A nehezen elérhető,
nehezen motiválható, speciális szükségletű emberekkel a munkakészség eléréséhez általában
mentális, szociális segítségre is szükség van, ami mind szakmai felkészültségben, mind infrastruktúrában
meghaladja a munkaügyi központok kapacitásait.
Egyes hátrányos munkaerőpiaci helyzetű, illetve a munkavállalói készségek kialakításához hangsúlyosabb
szociális támogatást igénylő célcsoportok számára régiónként eltérő módon nyílik lehetőség
munkaerőpiaci szolgáltatások kiszerződésére, jellemzően a célcsoporttal való munkában gyakorlott
civil szervezettel. A célcsoport ellátása térségi szinten is megvalósulhat, a kiszerződött munkaerőpiaci
szolgáltatásba több kirendeltség is irányíthat célcsoportba tartozó álláskeresőt.
A szolgáltatások támogatásának elsősorban azon csoportokra kell irányulnia, amelyek segítése speciális
szakismeretet, illetve speciális hozzáférhetőséget igényelnek. E terület a munkaügyi központ „hagyományos”
eszközeivel, illetve infrastruktúrájával nem, vagy csak igen nehezen érhetőek el. Az eddigi
gyakorlattal összhangban ilyen csoportok a fogyatékossággal élők és megváltozott munkaképességűek,
a munkaképes korú inaktívak, továbbá a hajléktalan emberek.
A tartósan munkanélküliek jelentős része közvetlenül, segítség nélkül nem képes elhelyezkedni, illetve
megmaradni az elsődleges munkaerőpiacon. A munkakészség eléréséhez sokuk számára mentális,
szociális segítségre is szükség van. E munka sok esetben, mind szakmai felkészültségben, mind infrastruktúrában
meghaladja a munkaügyi központok kapacitásait. Már több régióban – mint az Európai
Unióban számos helyen – a szociális szervezetek együttműködnek a munkaerőpiaci szervezetekkel a
tartósan munkanélküliek munkakészségének erősítésére, az inaktivitásba süllyedés megakadályozására”
45 A tapasztalatok alapján a feladatok és eszközök a következők lehetnek: