Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

fogyatékossági támogatásban részesülő szülőt, gyámot is.) esetében 25 900 Ft, egyéb esetben a családi
pótlék összege a család összetételétől, a gyermeke számától függ (12 200 – 16 000 Ft-ig terjedhet
gyermekenként).
Témánk szempontjából továbbá kiemelendő, hogy a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg,
illetve súlyosan fogyatékos személy is jogosult a családi pótlékra, amennyiben utána tizennyolcadik
életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak. A fogyatékos, nagykorú személy
rendszeres jövedelme keletkezése esetében a családi pótlék folyósítása a negyedik hónaptól
mindaddig szünetel, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. E szabályozásból következően az
érintett fogyatékos személyek jelentős hányada munkavégzésre irányuló jogviszonyt csak a minimálbér
összegéig érdekelt létesíteni, vagy másik lehetőségként a jogviszonyok időtartamát e jogszabályi
feltételhez igazítja.
A gyermekgondozási segélyt (GYES) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő
szülő (vagyis bármelyike) a gyermek 10. életévének betöltéséig (egyéb esetben 3 éves koráig) veheti
igénybe. A szülők munkaerő-piaci (re)integrációja szempontjából fontos, hogy a nagyszülő is a szülő
jogán szerezhet jogosultságot a gyermekgondozási segélyre, amennyiben a gyermek az első életévét
betöltötte. GYES mellet keresőtevékenység csak az alábbi korlátozásokkal végezhető:
a) szülő esetében: a gyermek egyéves koráig nem (kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját), a
gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat;
b) nagyszülő esetében: a gyermek hároméves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban
folytathat vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Mivel ez az ellátási forma alanyi jogon jár, jellemzően az elmaradottabb térségekben élők igénylik
nagyobb számban. Ezer szülőképes korú nőre az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon jut a
legtöbb ellátott, mivel az itt élők közül sokan viszonylag fiatalon szülnek, alacsonyabban képzettek
és kevésbé foglalkoztatottak, mint a fejlettebb régiókban.
A gyermeknevelési támogatás (GYET) a saját háztartásában három vagy több kiskorút nevelők számára
biztosít ellátást a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig. A
tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre vonatkozóan speciális szabályt nem tartalmaz, mivel a
fent említett GYES hosszabb ideig, a gyermek 10. életévének betöltéséig jár ugyanolyan összegben
(azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ikergyermekek esetén 200%-ával)
mint a gyermeknevelési ellátás. Mivel ez az ellátás jövedelmet biztosít, szolgálati időnek minősül,
ugyancsak a két legelmaradottabb (ÉszakAlföld, Észak-Magyarország) régióban veszik nagyobb
arányban igénybe.
E két ellátás közös szabályai közül kiemelendő, hogy nem jár gyermekgondozási támogatás annak,
akinek gyermeke meghatározott pénzellátásban részesül, de ide nem értve a nyugellátásokat, a rehabilitációs
járadékot, rokkantsági járadékot, az egészségkárosodott személyek járadékait és például a
gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett
kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá meghatározott esetben az ápolási
díjat. A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele, 30 napot meghaladóan
szociális intézményben történő elhelyezése esetében sem folyósítható az ellátás, vagyis már
átmeneti időtartamú elhelyezés az ellátás megszüntetésével jár.
Összegezve a családtámogatás rendszere a gyermekek számának, betegségének és fogyatékosságának,
illetve a család összetételének függvényében biztosít különböző ellátásokat. A gyermek nevelésével
összefüggő terhek meg is oszthatók, amelyre jó példa a nagyszülő GYES-re való jogosultsága, sőt a
keresőtevékenység részmunkaidős lehetősége is biztosított az ellátásban részesülőknek. A jogosultsági
kritériumoknál pedig kiolvasható, hogy a jogalkotó egyértelmű szándéka volt, hogy a gyermek gondozása
után csak egy típusú ellátás igénybe vétele váljon lehetővé, kivéve az öregség és rokkantság,
egészségkárosodás címén jár ellátások meghatározott köre. A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket
gondozók munkaerő-piacra történő integrációja tehát automatikusan nem jelenti a családtámogatási
ellátások elvesztését, az azonban kérdés, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonyokból
származó jövedelem képes-e kompenzálni a támogatások, illetve segélyezés kieső jövedelmeit. További
kérdésként vethető fel, hogy a kereső tevékenység esetén megoldható-e a gyermek nappali ellá-