Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

A KUTATÁSRÓL
Az Európai Unióban az elmúlt időszakban a „társadalmi beilleszkedést segítő” szemléletről a hangsúly
fokozatosan áttevődött a társadalmi szemlélet-és gyakorlat formálását célzó átfogó javaslatra, amely
minden személy méltányolható, természetes igényeinek és szükségleteinek elfogadására és kielégítésére
irányul. Az Európai Unió irányelvei arra bíztatják a tagországokat, hogy a különböző hátrányos
helyzetű csoportok problémáinak kezelésére átfogó politikákat, intézkedéseket dolgozzanak ki. A tagországok
hatáskörébe utalt feladatként jelenik meg, hogy saját nemzeti politikájukat az EU irányelvei
figyelembevételével úgy alakítsák ki, hogy a politikák és az intézkedések teljes mértékben hozzáférhetőek
legyenek a hátrányos helyzetűek számára. 1 Az EU diszkrimináció-ellenes direktívái nyíltan
szembehelyezkednek a vallási vagy meggyőződésbeli, életkori és nemek szerinti, ill. a különböző fogyatékosság
alapján történő megkülönböztetéssel a hétköznapi élet területein, valamint a munkaerőpiacon,
a foglalkoztatásban is.
Az ENSZ már 1975-ben deklarálta a fogyatékos emberek gazdasági és társadalmi biztonsághoz fűződő
jogát, ami magában foglalja a megfelelő életszínvonalhoz, a foglalkoztatáshoz, a családban éléshez, a
társadalmi életben való részvételhez és a szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó jogérvényesítést
egyaránt.
Az Európai Unióban az 1997-es Amszterdami Szerződést követően vált a foglalkoztatáson túlmutató
társadalom-és szociálpolitikai kérdéssé a fogyatékkal élők helyzete azzal, hogy a szociális integráció a
közösség céljainak meghatározó elemeként került megfogalmazásra. A 2003. évet az „Európai Fogyatékos
Emberek Évé"-vé nyilvánították az Unióban, amelyhez közvetlenül kapcsolódott a fogyatékkal
élők integrálásával kapcsolatos politikáért felelős miniszterek második európai konferenciáján megfogalmazott,
„A fogyatékkal élők életminőségének javítása: a teljes körű részvételre irányuló és annak
révén működő politika erősítése” címet viselő politikai nyilatkozat.
A Madridi Nyilatkozat szerint „mint a társadalom minden rétege, úgy a fogyatékos emberek is igen
sokrétű csoportot képeznek, és csak az a szakmapolitika sikeres, amely tiszteletben tartja ezt a sokféleséget.”
A fogyatékos emberek nem részvétet, nem jótékonykodást várnak el a többségi társadalom
tagjaitól, hanem sokkal inkább esélyegyenlőséget és a társadalmi gyakorlatban, ill. lehetőség szerint a
munkamegosztásban való részvételt szeretnék elérni a jelenlegiekhez képest nagyobb mértékben. Ennek
megfelelően nem elég az állampolgári jogok deklarálása és a negatív diszkrimináció elleni küzdelem
a társadalomban, hanem pozitív cselekvés és megfelelő, hatékony eszközök szükségesek a társadalmi
kirekesztés és a fogyatékos emberek társadalmi hátrányainak kompenzálásához.
Az UNICEF firenzei kutatóközpontjának jelentése szerint 1990 és 2000 között közel megháromszorozódott
a fogyatékkal élő gyermekek száma Közép- és Kelet-Európában, valamint a FÁK 27 országában.
A fogyatékkal élő gyermekek számának növekedése azonban sokkal inkább a különböző fogyatékosságok
jobb felismerésére, a pontosabb diagnosztikai munkára vezethető vissza. A probléma felvetése
ráirányítja a figyelmet a fogyatékkal élő, s köztük is elsősorban a súlyosan-halmozottan fogyatékos
gyermekek ellátásának kérdéseire, az érintett családok helyzetére, s azokra a családtagokra is,
akik jelentős áldozatot vállalva életüket gyermekük, családtagjuk gondozásának szentelik.
Magyarországon az 1990-es évek elejétől máig eltelt időszak törvényalkotási munkája számos lényeges
kérdésben érintette a fogyatékkal élők életkörülményeit és életlehetőségeit. A példák között említhetjük
a közoktatási törvényt, amely lehetőséget adott a fogyatékos gyermekek számára az integrált
oktatásban való részvételhez. A szociális törvény rendelkezései között megjelentek a pénzbeli és természetbeni
juttatások és a szociális szolgáltatások, ill. az érintett célcsoportokkal kapcsolatos ellátási
felelősség deklarációja a helyi önkormányzatok szintjén. A fogyatékos emberek esélyegyenlőségével
foglalkozó törvény hozzájárult a fogyatékos emberek Alkotmányban is deklarált, teljes jogú társadalmi
1
Disability mainstreaming in the European Employment Strategy, European Commission, Employment,
Social Affairs and Equal Opportunities Dg, Brussels, 1/07/2005