Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

Forrás: KSH
A népesség és a fogyatékos emberek korstruktúrájában beálló változások, amelyek jól visszatükröződnek
a háztartásokat alkotó személyek korösszetételében is, 1990 és 2001 között is a korábbi tendenciát
követték. Ennek megfelelően azokban a háztartásokban, amelyekben fogyatékos személyek élnek, a
csak időskorúak alkotta háztartások aránya 25 százalékról 31 százalékra emelkedett Magyarországon.
(11. sz. táblázat)
Az 1990-es évtized első felében megváltozott a háztartásokban élők gazdasági aktivitás szerinti összetétele
Magyarországon, ami visszavezethető egyfelől a népesség korstruktúrájának változására, másfelől
pedig a társadalmi és gazdasági rendszerváltozásból adódó következményekre egyaránt. Mindezek
eredményeként az 1990 és 2001 közti intervallumban jelentős mértékben csökkent azoknak a háztartásoknak
az aránya hazánkban, amelyekben kizárólag foglalkoztatott személy volt, ezzel párhuzamosan
pedig nőtt a csak inaktív keresőket megjelenítő háztartások részaránya.
A fogyatékos emberek gazdasági aktivitás szerinti megoszlását nézve azt tapasztalhatjuk, hogy 2001-
re az ebbe a körbe tartozók több mint fele olyan háztartásban élt, amelynek nem volt foglalkoztatott,
viszont volt inaktív kereső és/vagy eltartott tagja. A fogyatékossággal élőket is magában foglaló háztartásokban
a száz háztartásra jutó foglalkoztatottak száma csak 61 fő volt a népszámlásá
időszakábana, mi nehéz helyzetüket ugyancsak alátámasztja. (12. sz. táblázat)
12. sz. táblázat: A háztartások gazdasági aktivitás és fogyatékosság szerinti összetétele 1990-ben és
2001-ben
Forrás: KSH
Mivel a 2001-es népszámlálás során több fogyatékkal élő személyt írtak össze, mint 1990-ben, ennek
megfelelően nőtt azon családok száma, amelyekben fogyatékos él. A vizsgálat megállapítása szerint a
fogyatékosság által érintett házaspárok (élettársak) közül 35 ezer olyan házaspár (élettárs) volt felfedezhető,
ahol mindketten fogyatékosok voltak. Valamivel kedvezőbb helyzetben éltek azok a párok,
ahol csak az egyik fél él valamilyen fogyatékossággal, hiszen a házastársi vagy élletársi szerepet felvállaló
fél nagyobb valószínűséggel támogathatja fogyatékkal élő párját.