Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

személyzetet a feladatok ellátásához, így a kötelező feladatok ellátása sem egyszerű, kiegészítő terápiák
biztosítására pedig általában nincs lehetőség.
Munkaerő-piaci/ foglalkoztatási szempontok
A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket családban nevelők csoportja meglehetősen hátrányos
helyzete a munkaerőpiacon is érvényesül. A szülők gondozási tevékenysége általában szinte teljes
mértékben kizárja foglalkoztatási lehetőségeiket, egyéb segítség hiányában a feladat kizárólagosan a
szülőkre, vagy az egyik szülőre hárul. Amennyiben a nevelők valamilyen megoldás alkalmazásával
(családi segítség, intézményi ellátás) visszatérni kívánkoznak az elsődleges munkaerőpiacra, markáns
akadályokkal fogják szembetalálni magukat. A fogyatékkal élő gyermek nevelésével járó pluszfeladatok
ellátása, gyakran okoz a munkahelyről való távolmaradást, amelyet a munkáltatók jelentős része
hosszú távon nem tolerál.
A fogyatékkal élő gyermeket nevelők csoportja nem szerepel a munkaerő-piaci szempontból hátrányos
helyzetű csoportok között, így foglalkoztatásuk elősegítéséhez sem társul semmiféle pénzügyi ösztönző,
amely a munkáltatók és a célcsoport érdekeit együttesen szem előtt tartva, és kielégítve okozhatna
foglalkoztatás-bővülést.
A célcsoport különleges élethelyzete hatást gyakorol a velük szemben alkalmazható foglalkoztatási
formák körére is. Jellemzően az atipikus foglalkoztatási formák, ezen belül is a távmunka, valamint a
részmunkaidő jelentkezik szinte az egyetlen lehetőségként e személyek munkába állásának megvalósulásában.
Éppen ezen munkaszervezési formák azonban azok, amelyek hazánkban csupán mérsékelten
kerülnek alkalmazásra, így nem érzékelhetőek az alkalmazásukban rejlő pozitív hozadékok, mint
például az érintett célcsoportok elhelyezkedése, a munkaerőpiacra való visszatérése.
A kutatási tapasztalatok alapján körvonalazható integrált szolgáltatásfejlesztési modell
A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek és hozzátartozóik jelenléte legfőképpen az egészségügyi,
a szociális, illetve az oktatási ágazatban érzékelhető, azonban kirekesztettségük, erőteljes hátrányaik
is e területeken azonosíthatóak leginkább. Az előbbi felsorolás kiegészítendő a munkaerő-piaci,
foglalkoztatási területtel, ahová többek között az ott működő gátló mechanizmusok és egyéni tényezőik
(kompetencia hiátusok) következtében gyakran be sem lépnek e csoport tagjai.
A fentiekben röviden összefoglalásra kerültek az adott ágazatok, területek működésének jellemzői, fő
problémái, melyek megváltoztatása, kiküszöbölése, a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek és
családjuk életére ható szolgáltatórendszerek fejlesztése, hatékonyságának növelése érdekében egy
integrált szolgáltatásfejlesztési modell felvázolása szükséges.
A szolgáltatások fejlesztése során kiemelkedő elemként kezelendő: a valós szükségletekre alapozott
tervezés, az érintett szereplők bevonása a tervezési folyamatokba, valamint a komplex szemléletű,
minden területet magában foglaló és működésüket összehangoló fejlesztés kivitelezése.
Az emberek szociális biztonságát alapvetően a foglalkoztatási lehetőségek határozzák meg, amelyet a
különböző ellátások (álláskeresési járadék, társadalombiztosítás, támogatások stb.) rendszere erősíthet.
E rendszerek fejlődése/fejlesztése azonban csak szoros kölcsönhatásban történhet, amelyek tartalmazzák
az egyéb, de nagyon fontos más rendszereket is, mint például: az egészségügy, az oktatás, a művelődés,
a lakáshelyzet, az adózás és még sorolhatnánk azokat a tényezőket, amelyek kisebb-nagyobb
mértékben befolyásolják a tágabban értelmezett szociális biztonságot.