Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

tása? E jogszabály a nagyszülők GYES-re való jogosultságánál kizáró kritériumként fogalmazza meg
a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményi elhelyezését (kivéve, ha a gyermek 3 évesnél idősebb,
és az intézményi elhelyezés a napi 5 órás időtartamot nem haladja meg.)
Szociális ellátások 25
26 (...) A fogyatékos személyek részére a szociális ellátórendszer három speciális pénzbeli és négy speciális
személyes gondoskodást nyújtó ellátási formát biztosít. A pénzbeli ellátásban, illetve a személyes
gondoskodásban részesülő fogyatékos személyek száma megközelítőleg összesen 410 ezer fő, bár
többen részesülnek kettő vagy többszörös ellátásban.
A legnagyobb mértékű a pénzbeli támogatásban részesülők száma. Vakok személyi járadékában a
2005. szeptember havi adatok alapján - amelyet a 18 éven felüli vak személyek kapnak, akikről intézményben
nem gondoskodnak - 8 ezer fő részesül. A magasabb összegű családi pótlékot - amelyet a
fogyatékos, illetve a tartós, krónikus betegségben szenvedő gyermekek és súlyosan fogyatékos fiatal
felnőttek kapnak -, 122 ezer fő veszi igénybe. Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában - amelyet
a súlyos mozgáskorlátozott személyek kapnak, akik a tömegközlekedést nem képesek igénybe
venni - hozzávetőlegesen 270 ezer fő részesül. A 2001-ben bevezetett új pénzbeli támogatási formát, a
fogyatékossági támogatást a 2005. szeptember havi adatok szerint 100 ezer fő veszi igénybe.
A személyes szociális gondoskodási szakellátások közül nappali ellátás keretében 95 intézetben 2299
fő részére biztosítanak ellátást döntően az önkormányzatok. Az átmeneti elhelyezésben részesülők,
gondozóházban elhelyezettek száma igen kevés. Tartós ellátásban, ápoló-gondozó otthonokban 16
ezer fő, rehabilitációs intézményekben 5 ezer fő került elhelyezésre. A bentlakásos intézmények többsége
súlyos értelmi fogyatékosok ellátását, míg a rehabilitációs intézmények főként a mozgássérült,
értelmi fogyatékosok és vak személyek gondozását végzik. (...)
Az 1993. évi III. törvény előnyben részesít, jogokat biztosít, kedvezményeket és mentességeket nyújt
az ellátásokat, szolgáltatásokat igénybe vevő fogyatékos, illetve az őket gondozó személyeknek, de a
súlyosan-halmozottan fogyatékosok számára nem fogalmaz meg speciális szabályokat. A közeli hozzátartozó
definiálásánál kerül meghatározásra a fogyatékos gyermek fogalma: „korhatárra való tekintet
nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér
szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének
betöltését megelőzően is fennállt”.
Az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében a fogyatékos személyek meghatározott csoportjai, a
súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeiben, a vakok személyi járadékában
és a fogyatékossági támogatásban részesülők és a házastársa jogán árvaellátásra jogosult
fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról
gondoskodó személy özvegyi nyugdíjas a rászorultság megítélésekor kedvezőbb helyzetből indulnak
(nem minősíti jövedelemnek). Továbbá a fogyasztási egységnél, a többi gyermektől eltérően a fogyatékos
gyermek arányszámát 1,0-ben határozzák meg. A gyermekét egyedülállóként nevelő szülő, a
házas- vagy élettárs arányszáma további 0,2-vel növekszik, ha az érintett fogyatékossági támogatásban
részesül.
A Tv. elismeri egyes ellátotti csoportok speciális jogait, így az akadálymentes környezethez, az információkhoz
való hozzáféréshez, az egyes szociális intézmények ellátását igénybe vevő személynek,
törvényes képviselőjének ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismerésének
jogát, továbbá egészségkárosodás, fogyatékosság esetén az érintettnek, illetve súlyosabb esetben
az őket gondozóknak ellátásokat nyújt, de csak rászorultság esetén.
25 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
26 Az új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat II. fejezet 4. pontja