Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

hiszen különleges igényekkel, gondozási szükséglettel rendelkező célcsoport lévén, a velük kapcsolatba
kerülő, gondozásukat, fejlesztésüket végző szakemberek szerepe és minősége is speciális és erőteljes
meghatározó tényező. Szükséges tehát az egyes területen dolgozó szakemberek kompetenciahatárainak
kijelölése, valamint ezen kompetenciák összehangolása, amely lehetővé teszi az ellátottak szükségleteinek
minden szinten, az eltérő területeknek megfelelő kielégítését. Ez a működésmód hozzájárul
az esetleges párhuzamosságok, a hatékonyságot gyengítő tényezők kiszűréséhez.
A humán erőforrások bővítése
A kutatás során kapott eredmények egyértelműen kirajzolják az egyes ellátórendszerekben mutatkozó,
a szakember ellátottsággal, a rendelkezésre álló humán erőforrással kapcsolatos gyengeségeket. A
törvényi szabályozás a szolgáltatások túlnyomó többsége esetén (legyen szó szociális, oktatási vagy
egészségügyi területről) egyaránt alacsony foglalkoztatotti létszámokat jelöl meg, illetve ezeknek
megfelelően alakítja ki a finanszírozás rendszerét is. Az oktatás területén bizonyos intézmények esetében
akár 20-30 fős létszámhiánnyal kell számolnunk, melyek jelentősen befolyásolják a működő szolgáltatások
minőséi és mennyiségi vetületét. A szociális munkások, gyógypedagógusok, pedagógusok,
illetve egyéb szakemberek leterheltsége szintén e hiátusok egyik tüneteként értelmezhető, hiszen az
elfogadható mértéket meghaladó a különbség, amely az ellátottak és ellátók aránybeli eltérésében mutatkozik
meg. A létszámokhoz kapcsolt finanszírozás szintén neuralgikus pontja a problémának, melyet
a racionális, a gyakorlati működéshez és pénzügyi elszámoláshoz igazított szervezési és szabályozási
mód küszöbölhetne ki.
A korai intervenció hatékonyabbá tétele
Az oktatás, a szociális ellátás, illetve az egészségügy területén egyaránt kiemelkedő jelentőséggel bír a
prevenciós tevékenységek alkalmazása, valamint a felmerülő problémák minél korábbi szakaszban
való felismerése, azonosítása, illetve ehhez kapcsolódóan a beavatkozással kapcsolatos tevékenységek
alkalmazása. Ez nem csupán a hatásosság kérdésében jelent fontos szempontot, de költségcsökkentő
hatása is lehet, a későbbi kiadások mérséklésével. Amennyiben a problémákat megelőző vagy akár
felismerő rendszer megfelelően működik, az a további beavatkozást igénylő problémák kialakulásának
esetleges kiszűrésével, megelőzésével csökkentheti az ellátórendszerek egyes szintjein jelentkező kiadásokat.
A szabályozás egyszerűsítése
A fogyatékosügy területén működő jogszabályok átláthatatlanok, ennek következtében gyakran eredményeznek
túlbürokratizált működést, mely szintén a hatásosság és hatékonyság megvalósulását akadályozza.
A szabályozásban észlelhető anomáliák, a jogszabályi környezet gyors ütemű változása, a
különböző területek jogharmonizációjának hiánya nem csupán az átláthatatlanságot növeli, de lehetetlenné
teszi az egyes ágazatokban dolgozó szakemberek számára a hosszú távú, fenntartható megoldásokat
eredményező tervezés kivitelezését. Fontos lépés tehát a szolgáltatórendszer fejlesztése során a
jelenleg hatályos törvényi háttér egyszerűsítése, átláthatóvá tétele, valamint az egyes ágazatok közötti
és azokon belüli jogharmonizáció megteremtése.