Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

• szinergikus együttműködés: több szervezet kompetencia alapú együttműködése egy adott cél
megvalósítása érdekében, ilyen például a pályázati partnerség;
• integrált együttműködés: kimunkált, rendszerszerűen kapcsolatban álló szervezetek együttműködése,
meghatározott célokkal, alrendszerekkel és feladatokkal;
• közösségalapú együttműködés: olyan rugalmas rendszer, amelynek aktivizáló hatása van a környezetben
élő emberekre, szervezetekre közös célok megvalósítása érdekében. 54
Modelljavaslatunk kialakításánál vizsgáltuk a szervezeti kapcsolatok szintjét, a hálózatok kialakulását
és figyelembe vettük azokat a tapasztalatokat, amelyek e projektek végrehajtása során keletkeztek. A
szolgáltatási modell kimunkálásakor az alábbi, alapvető fogalmakkal operáltunk:
• az integráció fogalma általánosságban az egyesülést, beilleszkedést, egyes részek egésszé kapcsolódását
jelenti; ez esetünkben a munkaerő-piaci és szociális, ill. civil szolgáltató rendszerek összekapcsolását
jelentette, egy egységes szolgáltatási rendszer kialakítását;
• a holisztikus szemléletmód szerint az ember összetett lény, ezért minden társadalmi beavatkozás,
szervezett segítségnyújtás csak akkor lehet sikeres, ha a hátrányt okozó problémákat összefüggéseiben
vizsgáljuk és kezeljük; az integrált szolgáltatási rendszer erre lehetőséget biztosít;
• az empowerment komplex, sokdimenziós tevékenységet jelölő fogalom; annak a folyamatnak a
megjelölésére szolgál a tárgykörnek megfelelő kontextushoz alkalmazkodva, amelynek során a
kliens önmagára „jó értelemben” hatni képes személlyé válik azáltal, hogy önálló problémamegoldó
készsége fejlesztésre kerül, azaz képessé válik arra, hogy saját életét irányítani tudja, céljait
képes legyen elérni;
• a partnerség fogalmának magyarázatánál a kiindulási alapunk az a megállapítás lehet, amely szerint
egyetlen szervezet sem működőképes önmagában; egy szervezet működését egyrészt szervezeten
belüli kapcsolatai, másrészről a közvetlen környezetével (beleértve a társadalmat is) fenntartott
kapcsolatai határozzák meg;
• a hálózat mindig valamilyen szükséglet kielégítésére, érdekek és értékek közvetítésére jön létre;
rendszerszemléletű megközelítésben a hálózat meghatározott célok megvalósítására (társadalmi
szükségletek kielégítésére) létrehozott, önálló jellegű, tartós emberi együttműködést igénylő és
megvalósító rendszer, ugyanakkor az emberek, az eszközök és az embereket vezérlő eszmék
egymással és környezetükkel kölcsönhatásban létező és egészként működő együttese; e definíció
feltételezi a tevékenységek koordinálását és komplexitását, az elengedhetetlen formális és funkcionális
elemeket; a hálózat működhet zárt, nyitott és vegyes formában is.
A hálózati együttműködés alapelvei
A célok, célrendszerek megfogalmazása jelenti az egyik alapot, amelyre fel lehet építeni egy hálózatot.
A célrendszer állhat az általános célokból, a konkrét célokból, táplálkozhat a várt eredményekből. A
célrendszer felállításakor fontos a célok közötti ok-okozati viszonyrendszer feltárása, a helyzetértékelés,
vagyis a végrehajtáshoz szükséges előfeltételek meghatározása, a külső körülmények és befolyásoló
tényezők számbavétele, a szükséges erőforrások és eszközök számbavétele, valamint a végrehajtás
modellezése, a kockázatok elemzése.
Adott regionális, megyei és kistérségi szintű hálózat csak alapvető jogszabályi és eljárási keretek biztosítása
alapján tud működni, vagyis kiemelkedően fontos azoknak a szabályzóknak a megléte, amelyek
biztosítani tudják a feladatok elosztását, a felelősök megjelölését, a kompetencia határok meghatározását.
A feladatok tisztázásakor, a kompetenciák megfogalmazásakor biztosítjuk az operativitást.
54 Szolgáltatásfejlesztési kézikönyv (szerk.: Máté Anett), (2008): Szociálpolitikai és munkaügyi intézet, Budapest
26-28. p.