Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

1. sz. táblázat: A hazai népesség fogyatékosság és nemek szerint 1990-ben és 2001-ben
Forrás: KSH
Mindkét adatfelvétel idején a fogyatékossággal élők körében a nem fogyatékos emberekhez viszonyítva
alacsonyabb volt a gyermekek és jóval magasabb a 60 éves és idősebb korú személyek aránya. Az
elmúlt évtized korstruktúrát érintő legfontosabb változása az arányok további „eltolódása”: a fogyatékos
népességen belül számottevően megnőtt a 40 éves és idősebbek aránya (1990- ben 68,3, 2001-ben
80,4 százalék). (2. sz. táblázat)
2. sz. táblázat: A hazai népesség fogyatékosság és korcsoportok szerint 1990-ben és 2001-ben
Forrás: KSH
Az iskola nem csupán a szocializáció egyik fontos színtere, hanem már itt nagyobb mértékben meghatározódnak
a munkaerő-piaci esélyek, lehetőségek is az egyének esetében.
Ebben a kontextusban az iskola tehát az esélyegyenlőség szavatolásának egyik legfontosabb intézménye.
Megállapíthatóvá vált, hogy a fogyatékos emberek körében tapasztalt, a népesség egészéhez képest
jellemző alacsonyabb iskolai végzettség jelentős mértékben behatárolja munkavállalási lehetőségeiket.
Bár 1990-hez képest a fogyatékos emberek körében is emelkedett az iskolai végzettség, a képzettség
szintje a népesség többségéhez hasonlóan, ennek ellenére 2001-ben a fogyatékos emberek iskolai
végzettsége még mindig jóval alacsonyabbnak bizonyult a nem fogyatékos emberek képzettségi
szintjéhez képest. Az adatok korcsoportonkénti vizsgálatából is kiderül, hogy a fiatalabb korosztályokba
tartozó fogyatékos emberekre iskolai végzettsége magasabb szintű (kivéve az értelmi fogyatékos
embereket). (3. sz. táblázat)