Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

vedelemmel rendelkezik vagy aluliskolázott (Lilly, et al., 2007). A szerzők összegzése szeint “gondozási
feladatok és „fizetett munka” egyidejű végzése abban az esetben lehetséges, ha az ellátási feladat
arányosan kevesebb, azonban a feladatok összetettségének növekedésével a gondozónak egyre kisebbek
az esélyei az elhelyezkedésre” (2007, 676. old.).
Gondozási feladatok és a munka egyensúlyának megteremtése
A valóságban megkérdőjeleződik annak az esélye, hogy megvalósítható-e súlyosan-halmozottan fogyatékos
személy gondozása és egyidejűleg munkavégzés felvállalása, vagyis az ellátás és a munka
egyensúlyának megteremtése létrehozható-e. Akiknek ezt a két feladatot össze kell egyeztetni, két
következménnyel is számolhat. Egyrészt annak lehetősége merül fel, hogy a kombináció még nagyobb
feszültséget szül a családon belül, mint ha csak az egyikkel foglalkozna az egyén. Kutatások azonban
azt is kimutatták, hogy a gondozásból adódó negatív egészségügyi hatások csökkenthetők, ha az ellátó
nem csak a neveléssel foglalkozik, mellette esetleg munkát is vállal. A gondozási feladatok azonban
elég jelentősek ahhoz, hogy teljesen leterheljék a gondozót, ami kihat a családra és a munkahelyi teljesítményre
is.
Munkavállalási kérdések, problémák
Köztudott a fogyatékosok és a hosszú távon ellátásra szorulók otthon-nevelésének gazdasági és szociális
jelentősége, másrészről azonban ez a jelenség negatív hatással van a munkaerőpiacra, hiszen csökken
a munkaerő kínálat, kimaradnak a munkaerőforrásból azok a személyek, akik egyébként hozzájárulhatnának
munkájukkal a foglalkoztatáshoz (Gray & Edwards, 2009). Pavaloko és Henderson (2006)
rámutatott, hogy az Egyesült Államokban „körülbelül minden ötödik 35 és 64 éves kor közötti felnőtt
vállalja beteg vagy fogyatékos családtag ellátását” (360. old.). A munkaerőpiacra való bejutás, a nők
munkavállalása és az otthon-gondozás kérdése továbbra is fontos, megoldandó feladat marad a család
számára. (Gray & Edwards, 2009; Pavalko & Henderson, 2006; Singer, et al., 2009). A téma további
részletezéséhez tudnunk kellene, hogy mit értünk pontosan a gondozók munkaerő-piaci jelenlétén,
ennek meghatározásával azonban kevés kutatás foglalkozik, ahogy azzal is, hogy összehasonlítsák a
gondozók és ellátással nem foglalkozók munkaerő-piaci lehetőségeit. Gray és Edwards (2009) kutatásában
megpróbálta összefoglalni azokat a tényezőket, amelyek az ausztrál gondozók elhelyezkedését
befolyásolják. Elemzésük kiterjedt a munkanélküliség kérdésére, és szélsőséges esetekre (azokra a
személyekre, akik szeretnének munkát vállalni, de nem keresik a lehetőségeket, és azokra, akik munkakeresők,
viszont nem állnak még készen a munkakezdésre). A tárgykörben végzett vizsgálat adatai
alapján 1002 állami támogatásban részesülő gondozót választottak ki véletlenszerűen. A vizsgálat
kizárólag női dolgozókra terjedt ki a minimális férfi nemű gondozók száma miatt (Gray & Edwards,
2009). Gray és Edwards (2009) arra a következtetésre jutott, hogy akik gondozói feladataik mellett
munkabérért is dolgoznak, azok időbeosztási problémákkal küzdenek. Nem csupán erre a két elfoglaltságra,
hanem szociális, fizikai és érzelmi szükségletekre is időt kellene szakítaniuk. Gray és Edwards
eredményei arra is rávilágítanak, hogy a gondozás több módon is szolgáltatható; teljes egészében a
család által, kizárólag szakemberek által, vagy a kettő kombinációjaként. A szerzők szerint a hivatásos
(formális) és informális gondozás között csupán a munkabér tesz különbséget (2009). Családok,
amennyiben megtehetik, szívesen vesznek igénybe hivatásos gondozói segítséget is, minél magasabb
jövedelemmel rendelkezik a család, annál valószínűbb, hogy az ellátást szakértőre bízzák (2009). Családban
nevelés esetében Gray és Edwards azt állapította meg, hogy a gondozási feladatok elvégzése a
lehető legalacsonyabb „alternatív idő-ráfordítási értéket” hozza magával. Ezen az értéken a szerzők
egyrészt azt a bért értik, amit a gondozási feladatok elvégzéséért kap az ellátó munkaerő-piaci keresete
helyett, másrészt a gondozó elhelyezkedési esélyeit.