A Nagy Háború anekdotái

8
6.
Az 1914-es augusztus hónap legelején egy csomó
huszártiszt látogatta meg visegrádi villájában Gör-
gey Artúrt, a 49-es diktátort. Lovasaink túlnyomó
zöme akkor már galíciai földön vágtatott s idehaza
a gyalogság is nekilátott, hogy vonatokra szálljon.
Görgey körül persze a háborúról beszélt min-
denki. Egyszer csak megszólalt az egykori fővezér:
— Milyen is az a géppuska?
A huszártisztek erre magyarázni kezdtek neki,
Görgey Artúr azonban makacsul rázta a fejét:
— Nem értem . . . Sehogy sem értem . . .
Kevéssel utána a huszártisztek elbúcsúztak a
nagy hadvezetőtől. Másnap délelőtt aztán néhány
huszártiszt és közhuszár egy gépfegyverrel lovagolt
ki Budapestről Visegrádra s ott a villa kertjében
bemutatták a diktátornak, hogyan szokás tüzelni
a géppuskával. Persze vaktölténnyel lőttek csupán.
Megfigyelték aközben, hogy mialatt gőzölögve dol-
gozott a gépfegyver, Görgey Artúr különösen mosoly-
gott maga elé.
Talán Világosra gondolt.
(Komáromi János közlése, Budapest.)
7.
Alighogy megvillantak az orosz határon a
puskák, máris jönnek, szállnak hozzánk a hírek a
magyar katonáról, a magyar katonaság vitézségéről.
Hogyan maradhatna hát ki ezekből a fecskemód