A Nagy Háború anekdotái
A Nagy Háború anekdotái
A Nagy Háború anekdotái
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
5<br />
3.<br />
A részleges mozgósítás első napján, 1914 július<br />
27-én, a volt a magyar királyi szegedi 5-ik honvéd-<br />
gyalogezred parancsnokságánál önként jelentkeztem<br />
katonai szolgálatra, mint tartalékos zászlós. Öröm-<br />
mel fogadtak s a tábori ezred 3-ik százada 2-ik sza-<br />
kaszának parancsnokául osztottak be. A következő<br />
napon már, nagy számmal jelentkezett tartalékos,<br />
póttartalékos és népfölkelő legénység. A jelentkezés<br />
több bizottság előtt folyt s az egyik ilyen bizottság-<br />
nak Németh Kálmán ezredes volt a vezetője. Ebbe a<br />
bizottságba osztottak be magamat is.<br />
Egyszer csak egy fehérhajú, őszbajúszú magyar<br />
jelentkezik a bizottságunk előtt. Németh ezredes<br />
megkérdezi tőle jószívvel:<br />
— Hány éves maga, öregem?<br />
— Hatvankettő múltam, kérem alássan —<br />
hangzott a tisztelettudó válasz.<br />
Az ezredes úr annyit mondott rá:<br />
— Öreg maga már, öregem, menjen szépen<br />
haza ...<br />
A fehérhajú magyar szó nélkül elékapott két<br />
széket s úgy megcsinálta rajtuk a kézenállást, hogy<br />
elállt tőle a szemünk-szánk. Utána feszes vigyázz-<br />
állásba pattant:<br />
— Tessen ezt utánam csinálni ezredes úrnak,<br />
mint fiatalabbnak!<br />
Németh Kálmán ezredes erre nyomban beosz-<br />
totta a menetzászlóaljba, ahonnan — létszámkiegé-
Change language