A Nagy Háború anekdotái
A Nagy Háború anekdotái
A Nagy Háború anekdotái
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
92<br />
s ott pompázott rajtuk a magazinból frissen kike-<br />
rült mondur.<br />
A két nagyszerű kolléga a menetindulás előtt<br />
persze kereket oldott. De mert nem lévén hivatásos<br />
geográfusok, sem világutazók, Jászberényből a nyíri<br />
homok helyett valahová Pusztaszer környékére kó-<br />
dorogtak el. Ott fogták meg őket a kakastollasok.<br />
Menetindulás előtt még ki kellett őket hallgatni<br />
s nekem jutott a ténymegállapítás feladata. Végig-<br />
néztem Mocsár Jóskán:<br />
— Nem szégyellitek magatokat, Jóska? Csúf-<br />
ságot hoztatok a falunkra! Tőlünk még nem szökött<br />
meg soha senki s épp nektek kellett beléesni a gya-<br />
lázatba?<br />
Jóska ijedt mosollyal igyekezett kivágni magát:<br />
— Hejháj, nem akartunk mink megsekni, tekin-<br />
tetes úr, mink csak est a sép ruhát akartuk megmu-<br />
tatni otthon ázs asszonyoknak . . . Hagy biskélked-<br />
tek vóna!<br />
(Keéky István dr. közlése, Nyíregyháza.)<br />
87.<br />
1915 június havában, Űrnapja előtti napon azt<br />
a kellemes parancsot kaptuk, hogy az Isonzó partján<br />
fekvő Sveta Mária nevű hegyet hagyjuk oda szépen<br />
kiépített állásainkkal együtt. Bosits százados, egyben<br />
zászlóaljparancsnok szigorú rendeletben adta ki, hogy<br />
este, ha a szászlóalj feláll a Tolmein felé vezető úton
Change language