A Nagy Háború anekdotái
A Nagy Háború anekdotái
A Nagy Háború anekdotái
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
84<br />
Nem volt elég!<br />
Ekkor a fegyver závárzatát vétette el valamennyi<br />
honvédtől, csak a szuronyukat hagyta meg.<br />
Így is hiába minden erőfeszítés!<br />
Ekkor új parancsot adott ki Hadfy Imre:<br />
— Magam fogom vezetni a szuronyrohamot!<br />
A hadosztály erre már áttörte az oroszok hármas<br />
védővonalát. S utána egy olyan négyhónapos diadal-<br />
menet következett, aminőt nem látott az emberiség,<br />
mióta világ a világ!<br />
(Poók Dezső közlése, Budapest.)<br />
79.<br />
Annál az újságnál, melynek a háború éveiben<br />
munkatársa voltam, 1915 május 3-án reggel ezekkel<br />
a szavakkal végződött az északi hadszíntér eseményeit<br />
taglaló bevezető cikk:<br />
„Az északi hadszíntéren mától kezdve hónapo-<br />
kon át ne várjunk semmi különösebb eseményt!”<br />
S ugyanaznap délben Tisza István gróf minisz-<br />
terelnök bejelentette a képviselőházban, hogy az<br />
északi hadszíntéren sorsdöntő események indultak<br />
meg. Az előző nap hajnalán ugyanis Gorlice mellett<br />
kassai honvédek s Tarnov mellett császárvadászok<br />
példátlan szuronyrohamok után áttörtek az oroszok<br />
hármas védővonalán s a foglyok és a hadizsákmány<br />
tömege máris beláthatatlan . . .<br />
— Isten velünk van! — fejezte be szavait Tisza.