A Nagy Háború anekdotái
A Nagy Háború anekdotái
A Nagy Háború anekdotái
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
144<br />
aljparancsnokom s utasított, hogy a román harc-<br />
vonal mögötti faluban szállást biztosítsak a zászlóalj<br />
részére. Tájékoztatásul közölte velem, hogy a román<br />
csapatok megadták magukat s a szálláshely biztosí-<br />
tása azért olyan sürgős, hogy megelőzzük vele a többi<br />
zászlóaljat.<br />
Mikor átvettem a parancsot, éppen egy csupasz<br />
gödörben szunyókáltam, megörültem tehát a parancs-<br />
nak s tisztiszolgámmal elindultam a szóbanforgó falu<br />
felé. A román harcvonal tájékán láttam ugyan moz-<br />
golódást útközben, mindazáltal nyugodtan mentünk<br />
tovább, mivel senkisem tartóztatott fel bennünket.<br />
Amint elértük a községet, nyomban bementünk egy<br />
házba, ahol két fegyveres román katonára bukkan-<br />
tunk. Abban a hiszemben, hogy ezek a fogságba ke-<br />
rült román katonák eltévedt emberei lesznek, fog-<br />
lyul ejtettük mind a kettőt s kísérni kezdtük őket a<br />
falu utcáján.<br />
A hitelesség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy<br />
vaksötét éjszaka volt s mozgolódásnak híre-hamva<br />
nem akadt a faluban és közvetlen környékében. A<br />
szomszédos házban szintén ráakadtunk két fogolyra<br />
s most már négy fogollyal botorkáltunk tovább.<br />
Ekkor ráriadtunk hirtelenül, hogy az egyik kö-<br />
zeli térségen legalább századnyi román katona sora-<br />
kozik állig-fegyverben. Ezek azonban cseppet sem<br />
voltak hadifoglyok ... <strong>Nagy</strong> lett persze a megrökönyö-<br />
désünk s a négy valódi foglyot magunk elé bocsátva,<br />
egy másik utcán át tüstént kifelé kezdtünk surranni<br />
a faluból. Ebben a másik utcában két hátaslovat
Change language