A Nagy Háború anekdotái

12
10.
A Budapesti Hírlap 1914 augusztus 18-i szá-
mában a napihírek rovatában találom a következő
levélrészletet:
„ . . . készen állunk, a panganét, akárcsak a
beretva s hajnalban indulok. Magukra gondolok
sokszor. Ha mellbe talál találni egy láncos golyó,
kérem, tartsanak meg jó emlékükben. Öleli mind-
nyájukat: JV. N. a muszkák réme.”
Annyit elárulhatok szerényen, hogy ezeket a
sorokat magam írtam a Budapesti Hírlap-hoz, de
amire nyomdafestéket láttak volna, magam Galíciá-
ban harcoltam már. Lemberg alatt valahol.
(Komáromi János közlése, Budapest.)
11.
I. Ferenc József császár és király első háborús
születésenapját Szambortól északra, körülbelül tizen-
két kilométerre ültük meg egy végnélküli lengyel
faluban. Libalegelő réten folyt le a szemle, amely-
nek végével ezredesünk lóhátról szózatot intézett a
legényekhez, felszólítván valamennyiünket, hogy
törjünk pozdorjává és metéljünk szecskává minden
ellenünk vonuló ellenséges zászlóaljat, ezredet és
dandárt . . .
Ε beszéd közvetlen hatása gyanánt melegünk
kezdett lenni.