A Nagy Háború anekdotái

36
A költőnek ez az óhaja könnyen teljesülhetett
volna, ha önként jelentkezik a frontra. Ábrányi
Emil 1914-ben nem volt már mai gyerek, mindazál-
tal hasznát tudták volna venni. Dehát . . . nem je-
lentkezett!
(Komáromi János közlése, Budapest.)
32.
Az 1914 szeptemberi magyar lapok azt írják,
hogy Tisza István gróf miniszterelnök Kiss Sándor
nevű lovásza katonának vonult be a szerb harctérre
s az első csaták után levelet intézett volt gazdájához.
Levelében arra kérte Tiszát, ne hagyja szükségben
itthonhagyott kis családját.
Tisza így válaszolt:
Kedves Fiam!
„Budapest, 1914 szeptember 15.
Megkaptam leveledet. Azt tapasztalatból tud-
hatod, hogy a te családodnak, amíg nekem van mi-
ből gondoskodni róla, nem kell nyomortól félnie. Ez
a gond ne aggasszon: viseld vitézül magadat s sze-
rezzetek becsületet a magyar névnek!
A jó Isten áldjon és óvjon!
Tisza.”
(Komáromi János közlése, Budapest,)