A Nagy Háború anekdotái
A Nagy Háború anekdotái
A Nagy Háború anekdotái
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
151<br />
Bjecs-et. Ezenkívül a kurgáni helyi lapot, melynek<br />
Telegrammi volt a neve.<br />
Minden délelőtt másfél órát töltöttem el az új-<br />
ságok áttanulmányozásával és lediktálásával. Matos<br />
István tanár volt a gyorsíróm, akinek lediktáltam a<br />
rendbeszedett anyagot s ő vacsora után felolvasta. Ez<br />
a felolvasás volt az, amit úgy várt mindenki, mint a<br />
falat kenyeret.<br />
Ennek az élő újságnak legérdekesebb időszaka<br />
az volt, mikor a románok hadüzenet nélkül háborút<br />
kezdtek ellenünk. Megijedt mindegyikünk. Mikecz<br />
Bandi, a nagy romángyűlölő hegyifranciáknak ne-<br />
vezte el őket. Az orosz újságok persze nagyítva kö-<br />
zölték az első bevezető sikereket, mi azonban hittük,<br />
hogy ezek csak járőrsikerek . . . Lesz az másként is<br />
még.<br />
Amikor aztán a persányi hegyek között meg<br />
<strong>Nagy</strong>szebennél megindultak a komoly csaták, lát-<br />
tuk nyomban, hogy a román hadsereg nem sokáig<br />
fogja tartani Erdély elfoglalt részeit.<br />
S úgy is lett!<br />
Az orosz újságokon tapasztalni lehetett a döbbe-<br />
netet. Mert maguk az oroszok is belátták, hogy a ro-<br />
mán hadsereg hajítófát nem ér. Csapataink teljesen<br />
tönkreverték őket s úgy hírlett Kurgánban: csak<br />
azért hagytunk meg némi részt Romániának, hogy<br />
legyen majd kivel békét kötni.<br />
Láttátok volna csak, hogy virultak az arcok s<br />
ragyogtak a szemek, amikor ezeket a híreket felolvas-<br />
tuk a fogoly-bajtársaknak.
Change language