A Nagy Háború anekdotái
A Nagy Háború anekdotái
A Nagy Háború anekdotái
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
78<br />
— Ha megszólítok valakit, a neve előtt azt<br />
mondom: „infanteriszt”, ami gyalogost jelent. Akit<br />
megszólítok, vigyázzba klappantja a bakancsa két<br />
sarkát s azt mondja vissza: „hier”, ami azt jelenti,<br />
hogy itt van az illető. Ha azt mondom: ,,zu mir'',<br />
abban az esetben hozzám kell jönni. Ilyenkor három<br />
lépésre kell megállni előttem, feszesen tisztelegni s<br />
azt mondani: „Befehl, Herr Korporal!”, azaz:<br />
„Parancs, tizedes úr!” Megértették?<br />
— Meg.<br />
— Infanteriszt Gyökér!<br />
— Hier!<br />
— Infanteriszt Szórádi!<br />
— Hier!<br />
Kidüllesztett mellel, vigyázzban állt mindakettő.<br />
— Zu mir!<br />
Gyökér Buga András kilépett és felémjött, Szó-<br />
rádi Jóska azonban tétovázva nézett utána, de nem<br />
mozdult. Pedig az öreg intett is neki, hogy jöhet<br />
bátran, nem lesz semmi baja. De mert akkor sem<br />
lépett ki Szórádi Jóska a sorból, az öreg megfordult,<br />
odament a moréhoz s megfogta a kezét:<br />
— Gyere csak, szógám, velem és ne félj! Jó<br />
ember a káplár úr. . .<br />
Erre aztán Szórádi Jóska is megindult.<br />
(P. Horváth Sándor közlése, Szekszárd.)