A Nagy Háború anekdotái
A Nagy Háború anekdotái
A Nagy Háború anekdotái
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
126<br />
Utazik egyszer Szekula a belgrádi villamoson s<br />
ugyanabban a kocsiban olvasta a Belgrader Nach-<br />
richten vezércikkét egy ezredes is. Nem nagyon tetsz-<br />
hetett neki a tartalma, mert egyszer csak kitört,<br />
persze németül:<br />
— Micsoda buta vezércikk! Ilyen marhaságot<br />
rég nem olvastam újságban!<br />
Szekula Jenő alázatos tisztelettel próbálta meg-<br />
jegyezni:<br />
— Bocsánatot kérek, ezredes úr, de magam is<br />
ugyanannál a sajtó vállalatnál dolgozom s tudom,<br />
hogy a németkiadású lap vezércikkeit Greinz Hugó,<br />
a bécsi Zeit vezérpublicistája szokta írni, akit ide-<br />
vezényeltek, mint egyévi önkéntes-zügsführert . . .<br />
— A, Zugsführer! — kiáltott fel az ezredes. —<br />
Also, én nem szoktam olvasni, amit egy zugsführei·<br />
ír! S hozzá csak címzetes zugsführer!<br />
És zsebregyűrte a lapot.<br />
(Komáromi János közlése. Budapest.)<br />
119.<br />
1916 november első napjaiban a Sztripa mentén,<br />
a rakovieci erdőben teljesen be volt havazva az egy-<br />
kori eperjesi 3-ik honvéd tábori ágyúsezred ötödik<br />
ütege.<br />
Mint szakaszparancsnok a kezelő legénységen<br />
kívül a telefonistákat is segítségül rendeltem, hogy<br />
az ágyúkat megszabadíthassuk a hótól. Ámde a hó-
Change language