A Nagy Háború anekdotái

More documents

Recommendations

Info

22 mszkának s előtte egy nappal történt, hogy disznót vásároltunk egy falusi embernél. Egyszerűen ment . . . Kitéptem egy lapot a jegyzőkönyvemből, mi- után előbb ráírtam a II. Miklós cár pontos címét s utána ennyit még: „Itt jártunk, tata!.. A szegény embernek elmagyaráztuk aztán úgy- ahogy: ezt a cédulát beváltja majd megfelelő rube- lekre az orosz cár őfelsége, amire kétségbeesve kez- dett jajgatni a szegény ember . . . De hiába jajgatott: föl se vettük . . . <strong>Nagy</strong> ko- miszság volt biz ez mindenesetre. Ám a kölcsön visszajár! Később mihozzánk is ellenséges hadak törtek be s ezek a hadak szintén fehér lappal fizettek a mi gazdáinknak. Valószínűen ráírták az I. Ferenc József címét s alája ennyit: „Itt jártunk, öreg!.. (Komáromi János közlése, Budapest.) 20. A tomasovi csata után, szeptember 4-én tábo- roztunk legmélyebben Oroszországban. A Bug-menti Grubieszov városkától délnyugat irányban voltunk néhány kilóméterre. Ezen a napon déli két óra körül megindultunk visszafelé Lemberg szabadítására. Ugyanabban a
23 pillanatban megindult az őszi eső is, amelynek nem lett vége előbb, csak valami hét hét múlva. Mielőtt azonban megindultunk volna, azonos szövegű napi parancsot olvastak fel az egész had- osztálynak. A tiroli császárvadászok 2-ik számú ezre- dének 6-ik századában Novak százados olvasta fel a napiparancsot. Tartalma röviden az volt, hogy mi- után a Tomasov és Komarov körüli nagy csatákban döntő módon megvertük a makacs ellenséget, most már csak Lemberget kell visszafoglalnunk az oro- szoktól. Ehhez tudni kell, hogy mi délorosz földön álltunk, közel a Bug vizéhez, Lemberg városa pedig messze tőlünk, legalább hatvan kilométerre a há- tunkban. Mindehhez — vigasztalásul — hozzáolvasták még, hogy a mai napon, tehát 1914 szeptember 4-én Ro- mánia is, mint szövetségestárs, egész haderejével az oroszokra vetette magát. Ebből a vigasztalásból persze egyetlenegy betű sem volt igaz. De mi öröm- mel hittük el. (Komáromi János közlése, Budapest.) 21. Úgy mondjuk el, amint megtörtént: nem igyek- szünk színes szavakkal tarkítani ezt a jelenetet, amelyre egy hősi kor veti még ragyogóbb színeit. Már alkonyodott . . . Hanyatlóban volt ma dél- után a nyárvégi nap, mikor a kőbányai vasúti pálya-
Page 1 and 2: KOMÁROMI JÁNOS M U N K Á I GYŰJ
Page 3 and 4: AZ OLVASÓHOZ A következőkben a n
Page 5 and 6: 1. Úgy illenék, hogy T. Ferenc J
Page 7 and 8: 5 3. A részleges mozgósítás els
Page 9 and 10: 7 Volt pedig ez július 29-én vagy
Page 11 and 12: 9 szállongó hírekből a világ e
Page 13 and 14: 11 9. A világháború legbravúros
Page 15 and 16: 13 Díszmenet után hallottuk elős
Page 17 and 18: 15 nem volt aprópénze és így h
Page 19 and 20: 17 .Ezen a napon ugyanis az egész
Page 21 and 22: 19 zacskó üresen lötyögött a n
Page 23: 21 sebesülttől azt kérdezte egy
Page 27 and 28: 25 megérdemelt boldogságuk, ha mi
Page 29 and 30: 27 28. A Budapesti Hírlap 1914 sze
Page 31 and 32: 29 akadályon de nyomban utána vad
Page 33 and 34: 31 27. Szegény Molnár Pál falunk
Page 35 and 36: 33 29. Az első hónapok hangulatá
Page 37 and 38: 35 — Hát úgy vesszük, kérem,
Page 39 and 40: 37 33. A Budapesti Hírlap 1914 sze
Page 41 and 42: 39 „Α HARCOK PSZIKOLÓGIÁJA.”
Page 43 and 44: 41 országban egy lelkes germán ve
Page 45 and 46: 43 (Kávéházi Konrádot én soha
Page 47 and 48: 45 Ezt a parancsot minden ezred el
Page 49 and 50: 47 - Ember! Meddig akarsz így jár
Page 51 and 52: 49 — Halljuk! Halljuk! — biztat
Page 53 and 54: 51 észrevette hamarosan, hogy a k
Page 55 and 56: 53 „ . . . A vörösnadrágos és
Page 57 and 58: 55 Azzal magamra maradtam nyolcnapo
Page 59 and 60: 57 recsegett, a házból, valamint
Page 61 and 62: 59 ber 4-i számában jelent meg, t
Page 63 and 64: 61 főorvos úr (mármint magam) si
Page 65 and 66: 63 58. 1914 november havának máso
Page 67 and 68: 65 be magát kolera ellen, senkinek
Page 69 and 70: 67 — Szuronnyal négyszer mentem
Page 71 and 72: 69 abban a fiatalkoromban is komoly
Page 73 and 74: 71 A világháború legelső heteib
Page 75 and 76:
73 67. Közszájon forgott a fronto
Page 77 and 78:
75 Mikor a vendégek visszaszállin
Page 79 and 80:
77 úr. Se a két napi szolgálatme
Page 81 and 82:
70 73. A nagy háború alatt bizony
Page 83 and 84:
81 75. Az első háborús tavaszra
Page 85 and 86:
83 Beleznay főhadnagy törni kezdt
Page 87 and 88:
85 És attólfogva, mint emlékszü
Page 89 and 90:
87 a pergő talián beszédre. Még
Page 91 and 92:
89 vétlenül mellettem. Előre, mi
Page 93 and 94:
91 85. Heteken át gyakorlatozott m
Page 95 and 96:
93 semmi világítást, tehát zseb
Page 97 and 98:
95 még nagyvárost s most szájtá
Page 99 and 100:
97 A harmadik isonzói csata előre
Page 101 and 102:
99 reggel mi a gyülekező-helyre s
Page 103 and 104:
101 hogy akkor, amikor ellenfele sz
Page 105 and 106:
103 Van ott kívül a városon, az
Page 107 and 108:
105 még tábori-őrsöt is állít
Page 109 and 110:
107 Hej, Toporoutz, hej, Raránce.
Page 111 and 112:
109 103. 1916 februárius havában
Page 113 and 114:
111 már, hogy valamelyik Buda-kör
Page 115 and 116:
113 106. 1916 márciusának egyik n
Page 117 and 118:
115 — A ménküt! — mondom. —
Page 119 and 120:
117 Tompos Sándor egykori kemény
Page 121 and 122:
119 A cigányok körülözönlötte
Page 123 and 124:
121 — A katonának első és legf
Page 125 and 126:
123 parancsnok fedezéke előtt hal
Page 127 and 128:
125 szőrös nagyítású távcsöv
Page 129 and 130:
127 viharban alig tudtunk megállni
Page 131 and 132:
129 Az ezredes még mondott valamit
Page 133 and 134:
131 Ült ott és szalonnázott. Le
Page 135 and 136:
135 akkori honvédelmi miniszter. K
Page 137 and 138:
135 Ilyen és hasonló közbeszúr
Page 139 and 140:
137 ségi-érmek feltűzése után
Page 141 and 142:
139 Vitéz Lengyel József azt mond
Page 143 and 144:
141 Lembergben, a közös kórterem
Page 145 and 146:
143 — Csak? Pedig elmúltál már
Page 147 and 148:
145 találtunk fölnyergelten egy f
Page 149 and 150:
147 — Mennek ám szaporán a csom
Page 151 and 152:
149 gát a regemenckomendóra . . .
Page 153 and 154:
151 Bjecs-et. Ezenkívül a kurgán
Page 155 and 156:
153 egyik ütegünknek éppen ilyen
Page 157 and 158:
155 cegovina kormányzója volt egy
Page 159 and 160:
157 Öt-hat baka hasalt egymás mel
Page 161 and 162:
150 148. Hadifogságunk alatt a nő
Page 163 and 164:
161 149. Lukaviec mellett álltak a
Page 165 and 166:
163 — Ázs hát! — szólt közb
Page 167 and 168:
165 szokásos kérdései, amire a f
Page 169 and 170:
167 A robbanást követett első ne
Page 171 and 172:
169 hadügyminisztérium sajtóoszt
Page 173 and 174:
171 kellene, hogy egy osztrák-magy
Page 175 and 176:
173 De van más példa is! 1917 tav
Page 177 and 178:
175 sághoz képest. Miért hozhatn
Page 179 and 180:
177 162. Horánszky Lajos bátyám,
Page 181 and 182:
179 mindennemű ténykedésében, i
Page 183 and 184:
181 tonáját, hogy sok viharverte
Page 185 and 186:
183 Akadtak olyan bajtársaink, aki
Page 187 and 188:
185 örök időkre megalázták a m
Page 189 and 190:
187 fog reájuk nézni, mint nyaval
Page 191 and 192:
189 darab malomkő, guríttasd onn
Page 193 and 194:
191 „Édes jó Apám! A vetések
Page 195 and 196:
193 — Megállapítom ezennel, hog
Page 197 and 198:
195 179. 1918 novemberében félelm
Page 199 and 200:
197 útjába, lehet, hogy a Góbi-s
Page 201 and 202:
199 Útnak kerekedtek hát a cókm
Page 203 and 204:
201 János, amikor velük egy vonal
Page 205 and 206:
203 187. Itt közlök egy árkimuta
Page 207 and 208:
205 tással, félfogra vágott szop
Page 209 and 210:
207 191. A IV-ik számú északi op
Page 211 and 212:
209 193. Az egyes fölkelőcsoporto
Page 213 and 214:
211 után az volt a szokása, hogy
Page 215 and 216:
213 nyes hely, amelyet császárok,
Page 217 and 218:
215 egykori szakaszvezető-elvtárs
Page 219 and 220:
217 199. Vége lett egyszer a nagy
Page 221:
219 Balogh István ráhelyeselt:
show all

A Nagy Háború anekdotái

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?