A Nagy Háború anekdotái

32
28.
A világháború ideje alatt volt a Balaton-kávé-
házban egy asztaltársaság, melynek tagjai tébolyító
szócsatákat vívtak egymással. Tudniillik, míg a tár-
sasa g egyik része azért imádkozott, hogy bár haj-
taná Vilmos császár talpa alá az egész ellenünk zen-
dült világot, a másik párt nyíltan ruszofilnek vallotta
magát s alig leste a pillanatot, mikor az oroszok elö-
lő vasait Cinkotán üdvözölhetik küldöttségileg, A
Habsburgok elnyomása alól felszabadult boldog Ma-
gyarország nevében.
A két párt számaránya időnként változott
aszerint, hogy milyen hírek futottak be a harcterekről.
Amikor például Auffenberg-et 1914 szeptemberé-
ben alaposan elverték Ravaruszkánál, Perczél Móric
nagy oroszbarát (a későbbi főispán) izgalomtól
lihegve rohant be a Balaton-kávéházba:
— Hála Isten, jól odasóztak Auffenbergnek!
A veszteség kétezerötszáz ágyú . . .
— Ne beszélj a levegőbe! — kiáltott rá ingerül-
ten az egyik halálig hű németbarát. — Hiszen ezer-
ötszáz ágyúja volt összesen!
Perczel Móric visszahőkölt hirtelen, de aztán
feltalálta magát s nyugodtan annyit mondott:
— Akkor a többit — ,,hozza”!
(Komáromi János közlése, Budapest.)