A Nagy Háború anekdotái

119
A cigányok körülözönlöttek mindenfelől s meg-
indult az ismerkedés: ki hova való? A romák közös
útlevéllel utazgattak: az útlevél Ali Murza herceg
és kétszázötven kísérőjére szólt. A herceg természe-
tesen Sárközi Mihály szekszárdi cigányvajda volt.
Jöttek-mentek Európában és Ázsiában: sehol senki
nem bántotta őket. Sas-szemük volt s nagyszerűen
tudtak tájékozódni. Akár a vándormadarak.
A cigányok bajtársaknak tekintettek bennün-
ket, hadifoglyokat s elmondták nyíltan, hogy lo-
pásból, rablásból élnek. Annyit szereznek, hogy sok
is nekik. Az aranypénzt beolvasztják . . .
Amikor megkérdeztem az egyik dádót, miért
nem maradnak odahaza, Magyarországon, szinte
megütődve nézett reám:
— Csák nem lopom meg á házsámát?!
Ugyan él-e még Sárközi vajda Szekszárdon?
(Toldy Elemér dr. közlése, Budapest.)
112
Idő: 1916 szeptember.
Bevezetőül tudni kell, hogy Nyárádszeredától
keletre esik Szováta a sóhegyekkel. A központi ha-
talmak és a románok csapatai között ütközet dúlt
1916 szeptember havában olyanképpen, hogy a Nyá-
rádszeredától keletre fekvő területen gránátok rob-