JHF 8. kötet - Jó Ha Figyelünk

tenének hódol. Azt is csak kedvtelésbõl, ha éppen olyan hangulatban
van. Ezért van az, hogy nincs is mit csodálkozni, amikor a
nagyembernek olyan ostobaságok hagyják el fogai kerítését, miszerint
„1848 emléke megkopott”.
Közben az ország házában átadandó kitüntetések már a kemény
vonalas nap-keltés megmondó-embernél Pallagi Fefénél is kiverik a
biztosítékot. Csaba László közgazdász professzoron nem lepõdöm
meg, amikor az ismert közszereplõk közül egyedüliként világosan és
bátran ki merte mondani a lényeget.
Az ország elsõ számú közjogi méltósága lekezelõen nem kezel le az
ország eladósításáért elsõ helyen felelõs egykori pártállami bankatyaúristennel.
Ha eljön John Black. Eljött. Mindeközben Szabad Gyuri bácsi
viszont Sintér Ferenccel felejt el parolázni a média nagy nyilvánossága
elõtt, kínos pillanatokat okozva a nézõközönségnek. A tévé elõtt ülve
szinte hallani, ahogy a jelenlévõk egy emberként hangosan felszisszennek,
amikor megszívják a bal alsó hatosban az amalgámtömést.
Kísértetiesen ismétlõdik a múlt. A királyi tévében, ahogyan tették
azt tavaly is, kiszûrik, lehalkítják a háttérzajt, hogy ne hallatsszon
be a füttykoncert. A közönséget sem mutatják, hogy ne
látsszon az összecsapás a két tábor indulatos ünneplõi között. Átkapcsolva
a Hír Televízióra aztán szembesülünk végre a rideg valósággal.
A csinos bemondónõ közli velünk, hogy másfél percre küldjük
ki a gyerekeket, mert obszcén szavak és trágár kijelentések is el
fognak hangozni. És valóban.
A felmenõk megszokott emlegetésén túl most már arra is buzdítanak
minket a politikai ellenfél kevésbé kulturált hívei, hogy orálisan
elégítsük ki azt a – és ez elhangzott, nem fütyülték ki – geci Orbánt.
Közben egy idõs úr(?) jókora ütést mér egy ismeretlenre – a kamera
végig õt veszi –, majd gyorsan a háttérbe húzódik egy nagyobb darab
ember mögé, onnan rázza fenyegetõen az öklét, miközben elküldi a
k… anyjukba azokat a rohadt fideszeseket. Ki tudja, talán éppen
munkásõr volt szebb napjaiban?
99