JHF 8. kötet - Jó Ha Figyelünk

Egy ilyen négy esztendõ után, amely már nem csak kiált, hanem
ordít a változás szükségességéért, nem hogy nem buknak meg, hanem
még növelik is a szavazataik számát!
Hát milyen ország ez? Milyen nép, milyen társadalom él Itt?
Ez életszerûtlen!
Egy ilyen négy esztendõ után, ahol félidõben gyakorlatilag megbukik
a kormányfõ, s vele együtt a kormány! Ahol tökig eladósítják
az országot! Ahol eladnak mindent, ami csak eladható! Nem számít!
Itt ez sem számít! Itt, ebben a következmények nélküli országban ezt
is lehet! Amíg érkezik a segély és megy a mûsor a kereskedelmi tévében,
addig minden oké. Az etap végére már az is elég, ha kiültetik
Horn Gyulát – a felvétel tanúsága szerint valószínûleg nem volt színjózan,
ehhez azt hiszem kétség nem férhet –, s az egykori karhatalmistából
egészen a miniszterelnökségig vivõ egykori kis-nagy ember
kissé akadozva ugyan, de elszórakoztatja a jó népet a miniszterelnökök
feleségét elletõ Szanyi Tibor társaságában. Igaz, Horn Szanyinál
is kiveri a biztosítékot, az se köpni, se nyelni nem tud, csak annyi jön
ki belõle, hogy megkérdezze Gyulát, „Hogy is mondtuk ezt?” (figyeljék
a királyi többest!), de itt ez is elég.
Azt hiszem nem állunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, ebben
a következmények nélküli országban a média az úr. Érdekes módon
a minden eddigit rekordot megdöntõ államháztartási hiányt a
kereskedelmi csatornákon elfelejtik bemondani. Van ez így. Ebben
az országban ezt is lehet.
De az is igaz – a médiától függetlenül –, a magyar társadalom ismét
kiállított magáról egyfajta sajátos bizonyítványt. Mert azon bizonnyal el
lehetne és el is kellene gondolkodnia mindenkinek, hogy milyen az a
nép, ahol egy ilyen kormányzati ciklus után nem zavarják el, nem rúgják
ki páros lábbal ezeket a kontárokat úgy, hogy még a lábuk se éri a
földet? A nemzetet a végletekig eladósító, a jövõjét elõre felélõ kormányt
és annak fejét, a ripacskodó pozõrt, aki belegyalogolt az emberek
lelkivilágába, morálisan lezüllesztett egy egész országot. Nem. Õk
147