JHF 8. kötet - Jó Ha Figyelünk

JÉZUS HELYETT BARABÁS
– avagy Nyírás elõtt a birkatürelmû nép –
A „Sorok között” egyik adásában Hankiss Ágnes nagyon érzékletesen,
szemléletesen és találóan beszélt a legutóbbi országos erõfelmérõn született
eredményekrõl. Azt mondta, úgy érzi, ez a mostani tömeges méretû
véleménynyilvánítás emlékezteti a Pontius Pilatus elé citált Jézus
esetére. Amikor a helytartó megkérdezi a feltüzelt tömeget, hogy kit
engedjen szabadon, Barabást vagy Jézust. A tömeg legszívesebben Jézus
nevét kiáltaná, elég csak ránézni a két emberre, mindenki látja, ahogy
mondani szokás, szinte ordít a különbség kettejük között, a józanész is
azt diktálja, hogy a Megváltóra voksoljanak, ám a nép, az istenadta
nép, valamilyen általunk eddig ismeretlen okból kifolyólag (valószínûleg
a korabeli zsidó média hatására), az utolsó pillanatban Jézus neve
helyett Barabásét üvölti, mégpedig teli torokból.
Mielõtt még valaki antiszemitizmussal vádolna meg a fenti, a korabeli
jiddis médiát illetõen tett kijelentésem miatt, a félreértések eloszlatása
végett közlöm – ha valaki nem hisz nekem, akkor vegye elõ
a világ eddigi legnagyobb példányszámban megjelent könyvét, a
Bibliát, abban is ez olvasható – a Megváltót bizony a zsidók juttatták
a keresztfára. És ez cáfolhatatlan tény. Akár tetszik az SZDSZ-nek,
akár nem.
De megyünk tovább.
Szóval.
A dolgok jelen állása szerint – bár az eddigi tapasztalatokból kiindulva
kizártnak tartom, de – mégiscsak számolnunk kell azzal a lehetõséggel
is, hogy az újrázás mellett a szegfûtermelõ bolgárkertészek szabad-
183