JHF 8. kötet - Jó Ha Figyelünk

„Horn Gyula hozzászólásában arról beszélt, hogy a reform nem
egyszerûen szükséges, hanem Magyarország fennmaradása múlik
rajta. Hozzátette, amit a kormány az elõzõ ciklusban elkezdett, az
történelmi jelentõségû, az pedig egyedülálló, amit véghez kíván vinni
a következõ idõszakban.”
Én asszem a Horn Gyula-díjas Horn Gyula ezen kijelentésével
maradéktalanul egyetérthetünk. Történelmi jelentõségû volt ekkora
adósság felhalmozása ilyen rövid idõ alatt, a Kádár-rendszert e tekintetben
pillanatok alatt leküldték megalázóba. Egyszersmind bizonnyal
állíthatjuk azt is, hogy a maga nemében egyedülálló is volt
ez a folyamat, mint kormányzati teljesítmény.
Mivel a vaskoronás kis-nagy ember szavaiból kitûnik, hogy a reformoknak
nevezett megszorításokon immáron nem kevesebb, mint
hazánk sorsa múlik, ennek az információnak a hirtelen felbukkanása
a választási gyõzelem után arra a következtetésre enged juttatni
bennünket, hogy az alkohol szörnyû démonával immáron napi
harcban álló politikust elérte a megvilágosodás.
Vagy a másik variáció, a B-terv, hogy gáz van. Most Sipánka sem keveri
össze a Kerepesi úti ügetõderbyt az Angol utcai ölebmédia fõhadiszállásával
és nem futtatja magát, mint versenyló, nem recsegi bele szótagolva,
lassan, hogy mindenki, még OV is megértse, hogy nem lesz
gáz-ár-e-me-lés. Nem. Ma a törékeny bizalom megõrzésérõl rebeg néhány
gondolatot Tévéország lakóinak az egykori cenzor, a Magyar Szocialista
Munkáspárt Központi Bizottsága Kulturális Alosztályának egykori
vezetõje.
Hazudnak éjjel, hazudnak nappal, hazudnak minden hullámhosszon,
vagyis kutyából nem lesz szalonna.
Isten áldja Magyarországot!
A szocialista nagyváros öntudatos polgára
214