JHF 8. kötet - Jó Ha Figyelünk

egy hétvégi nadrágszíj parcellányi telekre is futotta. Ma már az odú
megszerzésénél tökig eladósítanak egy életre. És akkor arról, hogy a tavalyi,
a 2005-ös esztendõben soha nem látott mennyiségben vettek
vissza a bankok újonnan vásárolt személygépkocsikat, még egy árva
szót sem ejtettünk.
Igen, tudom, mindezt hitelbõl finanszírozta az Öreg és csapata. A
hitelfelvétel megvan ma is, csak nagyságrendekkel magasabb összegekkel.
Mégis a nép az 1978-as életszínvonalon él.
Emlékezünk még? Annak idején téeszesítettek, sokakat faluról
bekényszerítettek a városokba, a lakótelepek kis betonkalickáiba, ahol
nem lehet normális családi életet élni, már csak a hely szûkössége miatt
sem. Tényleg nem tudják megtagadni sem önmagukat, sem a múltjukat.
Az Egérlyuk programban a fiatalok zöme csak kis lakáshoz jut hozzá,
a drága törlesztõ részlettel pedig ezt a helyzetet konzerválják.
De másutt is megfigyelhetõ a múlt ismételt megjelenése, megismétlõdése.
Már nem nehézipari központokat hoznak létre, ma poliszoknak
hívják õket. Egyfajta modern központosítást ígérnek a következõ
négy esztendõre. Megint nem a vidék, hanem a nagyvárosok
kerülnek elõtérbe. A városi proletariátus, mint jól kézben
tartható, irányítható, manipulálható fogyasztói tömeg, massza. A vidéki
nagyvárosokra rátéve a kezüket pedig ellenõrzésük alatt tarthatnak
egész régiókat. Sakkban tarthatják a vonzáskörzeteket vagy
éppen gazdaságilag el is lehetetleníthetik azokat.
Feltámadt az államszocializmus, csak most egy új, modern, technokrata
köntösbe bújtatva. Ma már nem a pártnak, hanem a pártkatonáknak
termeli a hasznot. A dolgozó nép meg dolgozzon, arra
való, nem igaz?
De hát mi mást is várhatnánk egy ilyen kormánytól? Egy olyan
kormánytól, amelyik suttyomban, hátul a surranó pályán, fû alatt
intézi az éppen esedékes gázáremelést, miközben a média színpadán
lassan mondják, hogy mindenki, még maga OV is megértse, NEM
LESZ GÁZ-ÁR-E-ME-LÉS!
54