JHF 8. kötet - Jó Ha Figyelünk

zünk.) De: hol fogyasztja a gépkocsi a legtöbb üzemanyagot kilométerenként?
A városokban. De ebbõl a pénzbõl az önkormányzatok elvileg nem
kapnak. Mondhatnád, hogy ott kevésbé rongálnak, mert lassabban mennek.
De ez nem igaz, mert a keresztezõdésekben sokkal többet fékeznek, és
fölhullámosítják az aszfaltburkolatot. Ezt csak azért írtam le, hogy érzékeltessem,
hogy tökéletes megoldás nincs. A feladatunk nem a tökéletes megoldások
létrehozása, hanem azok becsületes közelítése. Valamennyi igazságtalanságot
le kell nyelnünk, mert nem kiküszöbölhetõ. Tökéletes megoldást
a marxisták ígértek, meg a globalisták: a történelem vége, a tökéletes társadalmi-gazdasági
rend. A „sötét“ középkor embere tudta, hogy ez hülyeség,
ezért nevezte a földet a „siralom völgyének“.
Minden rossz adó lopás: valakiket meglopnak mások javára. A gyalogosok
pénzébõl fedezheti az autósoknak az autópálya építést, vagy az autósok
sarcolásával építhetnek belvíz elvezetõ csatornát. Ez erkölcstelen.
Ez lopás, amit finoman „átcsoportosításnak“, vagy „újraelosztásnak“
mondanak. (Ha tüdõszanatóriumot építenének asztmások számára, már
nem merném ezt így kimondani, mert az asztmát manapság túlnyomórészt,
az autók okozzák.) Most persze fölvetheted a kérdést, hogy akkor a
progresszív jövedelemadó miért nem lopás, mikor az is „átcsoportosítás“?
Az én véleményem az, hogy nem lopás, mert nyíltan történik, de igazságtalan.
Akkor miért védelmezem? Azért, mert adott esetben a szolidaritás
követelményét fontosabbnak tartom az igazságosságnál. Ez van lerögzítve
az adó dolgozat (a szerzõ nem kevésbé érdekes és részletekbemenõ tanulmánya
az adózásról, egyelõre még munkaközi állapotban – A szerk.) elején
lévõ alapelvekben. Jogod van azt mondani, hogy nem értesz azokkal
egyet. De az nem jelenti, hogy igazad van. Az csak azt jelenti, hogy különbözik
az erkölcsi felfogásunk. (Félreértés nem essék: én sem tudom bebizonyítani,
hogy igazam van, de meg vagyok gyõzõdve arról, hogyha a világunkat
az ott leírt elvek alapján szerveznénk meg, kevesebb boldogtalanság
volna a földön. Ennyi az egész.)
De ideje befejezni a filozofálást. Nem folytatom. Mindketten tanulunk
és reméljük, hogy egyre jobban megértjük a világunkat és talán mi és az
81