JHF 8. kötet - Jó Ha Figyelünk

ha kellõ számban elmegy szavazni. Márpedig nagyon úgy néz ki,
hogy önálló kisgazda párt nélkül nem megy.
Ne felejtsük el, nem biztos, hogy az alakíthat kormányt, aki a legtöbb
szavazatot kapta – lásd 2002 Fidesz! –, hanem az, aki együtt a
legtöbb voksot tudhatja a magáénak – lásd 2002 MSZP-SZDSZ!
Végezetül álljon itt egy tanulságos kis történet Lukács Csabának,
a Magyar Nemzet publicistájának egyik cikkébõl, mely talán recept
gyanánt is használható az elkövetkezendõ négy esztendõre:
Egy jó barátom mesélte, hogy a negyvenes évek második felében,
a kitelepítések idõszakában a nemesi származású nagymama a herendi
porcelánkészletét, néhány könyvet és a nercbundáját vitte
magával az engedélyezett harminckilós csomagban. A Békés megyei
tanyavilágban, a nehéz fizikai munka után délutánonként áttipegett
a szomszéd viskóban lakó barátnõjéhez, és mindennap rituálisan teáztak
egyet. Aztán amikor visszaköltözhetett a fõvárosba, ahol nagy
nehezen neki is jutott egy szoba, a bérház szegény gyerekeit egy lehangolt
zongorán zenélni tanította, majd illemtanleckéket adott nekik.
Így élte túl a túlélhetetlent: tartással, belsõ derûvel, a régi
értékekhez való következetes ragaszkodással.
Mi sem tehetünk másként. Holnap derûsen, egyenes derékkal fogunk
neki újra dolgozni, miután a nekünk fontos értékeket gondosan
elrejtettük a párnánk alá. Nem dugjuk a fejünket a homokba:
pontosan tudjuk, hogy most újra nehezebb idõk jönnek, ugyanakkor
nem keseredhetünk el, hiszen erõsek és sokan vagyunk.
Isten áldja Magyarországot!
A szocialista nagyváros öntudatos polgára
182