JHF 8. kötet - Jó Ha Figyelünk

Nagy Jólét király nem elégedett meg ennyivel, „Nagy Jólét
Megasztár” versenyt hirdetett, amelyen az ország minden lakosának
el kellett indulnia a saját jószántából. Az indulóknak abban kellett
versenyeznie, hogy ki érzi át a legjobban a nagy jólétet.
Az ország maradék népe összegyûlt a király palotája elõtt, hogy bemutassa,
milyen hihetetlen „nagy jólét” érzésére képes. Volt, aki bemutatta,
hogy akkor is képes érezni a nagy jólétet, ha késsel megvágja
a kezét. A másik versenyzõ a fogát húzatta ki fájdalomcsillapító
nélkül. A gyõztes végül is az lett, aki úgy is át tudta élni a nagy jólétet,
hogy már öt napja nem evett semmit.
Ekkor Nagy Jólét király elégedetten végignézett a nagy jóléttõl alélt
versenyzõkön, ünnepélyesen felállt trónjáról, és így kiáltott:
– Eljött az én országom!
Az alattvalók pedig engedelmesen válaszolták:
– Igen, megcsináltuk!
Ui.: Hangsúlyozom, az eseményekkel és a szereplõkkel való bármilyen
hasonlóság kizárólag a véletlen mûve.
Hát eddig tart Nagy Jólét király története.
Alteregója, a rendszeresen ripacskodó mûminiszterelnök azonban
újból „megtisztelt” minket fellépésével az ország házában.
Harrach Péter mondta nagyon szellemesen a kormányfõ évértékelõ
beszéde után, hogy a parlament új szerepkörrel gazdagodott, befogadó
színház lett. No, de fordítsuk komolyra a szót, íme néhány
gyöngyszem, a teljesség igénye nélkül:
19