A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

Németek a népszámlálások tükrében – 1980, 1990, 2001
In Kovács N. - Szarka L. (szerk.) Tér és terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás
témaköréből II. Budapest: Akadémiai Kiadó. 253-267. 2004.
1. Általános adatok az 1980–2001 közötti időszakról
Magyarországon a német kisebbség területi elhelyezkedése az egész országra kiterjed;
nincsen olyan megyéje az országnak, ahol ne élnének e kisebbség képviselői. A három
népszámlálás összesített adatai a következő képet mutatják:
1. táblázat A német kisebbség nemzetiségi és anyanyelvi országos eloszlása
Nemzetiség Anyanyelv
1980 11 310 31 231
1990 30 824 37 511
2001 62 233 33 792
1980-ban 11 310 fő, az ország lakosságának 0,1 %-a, 1990-ban 30 824 fő, azaz 0,3 %, 2001-
ben pedig 62 233 fő, azaz 0,6 % vallotta magát németnek. Az anyanyelvi bevallásokat
tekintve 1980-ban 31 231 fő, azaz 0,3 %, 1990-ben 37 511 fő, azaz 0,4 %, 2002-ben pedig 33
792 fő, azaz 0,3 % tekintette anyanyelvének a németet. 84 Megállapíthatjuk tehát, hogy míg a
nemzetiségi bevallás országosan 1980-hoz képest hatszoros növekvést mutat, addig az
anyanyelvi bevallások aránya az első tíz évben alig növekvő, a második 10 évben pedig
csökkenő tendenciát mutat.
Az egyes megyék össznépességéhez viszonyítva a német kisebbség aránya mind a három
népszámlálás adatait figyelembe véve a nemzetiségi, és az anyanyelvi bevallásokat tekintve is
igen alacsony, a százalékos arányok a 0,07% és a 4 % közötti intervallumban foglalnak
helyet. 1980-ban A legmagasabb százalékos értéket Baranya megyében mérték, ahol az
anyanyelvi bevallások a megye összlakosságának 2,7 %-át tették ki. 1990-ben ugyancsak
Baranya megyei a legmagasabb érték, 3,3 % vallotta a németet anyanyelvének. 2001-ben még
mindig Baranya megye vezeti a sort, de nem az anyanyelvi, hanem a nemzetiségi arányok
tekintetében mutat fel 4 %-ot.
A vizsgált 20 év alatt Budapesten, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Hajdú-
Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém, és Zala
megyében a megyék összlakosságához viszonyítva sem nemzetiségi, sem anyanyelvi bevallás
tekintetben nincs említésre méltó elmozdulás. Ezek azok a megyek, ahol egyébként a
legkisebb számban fordulnak elő németek, mind a megyék összlétszámához, mind a
magyarországi németek összlétszámához viszonyítva.
84 Mivel a közhasználatban anyanyelvként számosan a német nyelv valamelyik településdialektusát
beszélik, a számok nem mindig az irodalmi német nyelv ismeretét és használatát jelentik. Kutatási
tapasztalatok alapján az anyanyelv döntően a településdialektust jelenti.
174