A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

utat (ma Zrínyi utca), a 20. század elején kezdték kiépíteni, ezért 1906-ban áthelyezték a
Szentháromságszobrot a templom elé. Véménd első postahivatala 1890-ban létesült. Később a
30-as években a bajai villanykirendeltség irodája, egyúttal a kirendeltség vezetőjének a lakása
lett. A gyógyszertárat 1896-ban alapították. Az első gyógyszertár a pálmai iskola igazgató
háza volt. Néhány házzal odébb 1908-ban létesült a Hautzinger patika. Postai képeslapokon
lehet látni a régi főteret: a tejcsarnok előtt állt a Szentháromság szobor a Fő utca sarkán pedig
Mittag Nándor vegyeskereskedése. A mai orvosi rendelő helyén, a templom másik oldalán
terült el a Putzetuorje, 344 ahol az első épület az 1926-ban 120.000 pengőért felépített körorvosi
lakás és orvosi rendelő volt. A valamikori csendőrlaktanya, a szocializmus időszakában a TSz
iroda, 1927-ben készült el. A szegényebbek a vasút mentén, a mai József Attila utcában
kezdtek építkezni.
A falu déli végén állt a hambár, a begyűjtőhely, de 1870-ben lebontották; anyagából épültek a
Trefort pusztai magtárak Palotabozsok és Véménd között. Postát 1890-ben kapott a község.
1893 márciusától tartottak vásárokat Véménden. A Marktplatz mellett működött a cédulaház,
a vágóhíd, az ötvájú, nem messze innen állt szeszfőzde, és nem messze innen a téglagyár. A
19. század végén hét vízimalom őrölte a gabonát egészen a Mittag Nándor által építtetett
gőzmalom 1911-es megjelenéséig. 1909-ben kezdték építeni a Pécs Bátaszék közötti
vasútvonalat, amely sok véméndinek és környékbelinek adott munkát. A vasút 1911-ben nyílt
meg, amelyhez Véménd anyagilag ugyancsak hozzájárult. Az 1921-ben már működő
Fleischer féle tejüzem még a szocializmus időszakában is működött. 345 A faluban volt három
húsbolt, három, zsidók által fenntartott vegyes- ill. élelmiszerkereskedés (pl. Klein Illés,
Weisz Áron, Spitzer Béla). Kereskedéseket a németek is tartottak fenn, pl. Milter János,
Blázsek István, Falk György, Gungl József egyben kocsmáros, Berger Gyula, Bergeritzig
Jószefné. Véménden három kocsma volt: Trábert József, Gungl József és a Schmidt János féle
„Vendéglő a szegény emberhez” nevű kocsma. Emellett a svábok megtermelték a maguk
borát; a falu határában présházakat építettek.
Véménden a kezdetektől fogva volt háziipar és kisipar, melynek egy része a mezőgazdaság
kiszolgálásának szolgálatában állt; a faluban mindig dolgozott zsákot készítő takács, kovács,
kőműves, asztalos, ács, bognár, kötélgyártó, bádogos, téglavető, cserepes, kádár, borbély,
kékfestő, molnár, szabó, szűcs, szitás, műköves kalapos, cipész órás, mézeskalácsos,
gyertyaöntő, pék, műszerész. 1930-ban 58 iparost írtak össze.
Nagyipar nem volt, de a falu határában működött egy kőbánya és volt egy téglagyár is.
Véménd tradicionálisan híres volt a környéken a malmairól. Már II. József idejében három
malma volt. 1828-ban azonban már hét működő malmot jegyeztek fel. A falu észak-keleti
végén húzódó árkot patakárkot ezért a mai napig Mühlgrabenak nevezik. 346 A vízimalmok
1911 után, amikor Mittág Nándor megnyitotta gőzmalmát, tönkrementek.
A villanyt 1928-ba vezették be a faluba. Bozsok felől az utat a község jelentős anyagi
hozzájárulásával 1933-ban kezdték kövesíteni; a kövezés 1936-ra érte el a falu központját,
majd elkészült a község vásárteréhez vezető országút is. Mivel az 1906-ban felállított
344 A Putzetourjén 1885-ben már állt a kereszt.
345 A rendszerváltás után több tulajdonosa volt, de a szarvasmarhatartás megszűnésével a tejbeszállítás
megszűnt és a sajtüzem soha nem talált magára. Véglegesen 2004-ben zárták be.
346
A Ments malomból a vizet facsatornán keresztül vezették át a völgy túlsó oldalán lévő
malomárokba a Gregorics, Jäckl, Staubachs, Hengel, a Braun és Kessler malmokhoz. Mivel a víz
ereje kevés volt, ezek a malmok csak egykövesek voltak (Emmert 1997: 61).
370