A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

3.4.2. Véménd
1990 előtt Véméndhez tatozott Szebény és Feked is. A közös községi tanácsot megszüntették,
helyette közös körjegyzőséget alakítottak ki (Barakonyiné Winiczai 1993). 353 Az elmaradott
térség gazdasági csődje már ekkor érződött.
A rendszerváltás után a téeszt felszámolták, területeit a gazdák visszakapták, ill. a Bólyi
Gazdaság vette meg. A valamikor 100 főt foglalkoztató, menetközben több tulajdonost váltó
híres sajtüzem 2004-ben hosszas agonizálás után végleg bezárt. Véménden ma gyakorlatilag a
közintézményeken kívül alig van munkalehetőség, az iskola, az óvoda, a polgármesteri
hivatal, és az iskolával egybeépített a Művelődési ház és könyvtáron kívül még a bólyi
gazdaság malma jöhet számításba. A két varrodából az utolsót 2005-ben szüntette meg
komlói tulajdonosa.
A legnagyobb problémát a roma lakosság munkanélkülisége jelenti. Legfeljebb napszámba
mehetnek, de nem szívesen foglalkoztatják őket, mert a cigányokat megbízhatatlannak tartják.
Az öt élelmiszerbolt mellett két üzletben lehet kisebb bevásárlásokat végezni,
ajándéktárgyakat, ruházati termékeket vásárolni. 2005-ben bezárták a faluhelyen oly fontos
vegyes boltot; ha valakinek rajzszögre van szüksége, akkor akár Mohácsra kell bemennie.
Víz, gáz, telefon, kábeltévé van a faluban, de a szennyvízelvezetés nem sikerült megoldani.
Véménden a rendszerváltás utáni egyetlen beruházás az általános iskolára tetőterének
kialakítása és egy hatalmas, a falu igényeihez és a kihasználhatóságához képest túlméretezett
sportcsarnok építése volt. A tetőtérben vendégszobákat alakítottak ki. Az 1996-ra elkészült
sportcsarnok, amely a csökkenő létszámú iskolások tornaórai igényeinek kielégítése mellett
leginkább a nemzetiségi és egyéb rendezvények, lakodalmak számára biztosít helyszínt és a
faluház szerepét is betölti. 354
Szórakozási lehetőség a faluban egyáltalán nincs. A két kocsmát leginkább a romák
látogatják. A kulturális csoportok jelentik a fiatalok számára az egyetlen kikapcsolódási
lehetőséget, és a közösségi élet terepét. Emellett a Német Kisebbségi Önkormányzat és a GJU
fejt ki jelentősebb tevékenységet a fiatalok faluhoz kötésére.
4. Demográfiai viszonyok, multietnikus közegek
Történetileg mind a két település multietnikus, de a döntő többség mindkét esetben a német
népesség. Csolnokon a németek mellett kisebb számban szlovákok és magyarok, Véménden
németek, szerbek, magyarok és cigányok éltek, 355 és itt is, ott is, akadt néhány zsidó család is.
A zsidók a legnagyobb létszámot Véménden érték el 1910-ben, ekkor 30 izraelita vallásút
jegyeztek fel. Csolnokon a zsidó család összeházasodott a németekkel. Magyarokat
Csolnokon a bányanyitás óta, Véménden 1880 óta tartanak nyilván. Szlovákok Csolnokra már
a telepítés korában kerültek, de a bányanyitás után folyamatos volt a beáramlás a környékbeli
szlovák településekről. Véménden a szerbek előtt jelentek meg, mint a németek, mára
azonban már csak az emlékük maradt.
353 A magyar lakosságú Szebény 1993-ban teljesen különvált.
354 A sportcsarnok építése miatt elhalasztották a csatornázást, ami a mai napig nem valósult meg. A
döntésben szerepet játszott az, hogy a templom 200 éves felépülését a község méltón szerette volna
megünnepelni. Barakonyiné Winiczai, 1993, 293.
355 A cigány népesség 1960 óta játszik szerepet Véménd életében, amikor a fekedi erdőkből a falu
határába, a "cigánytelepre" költöztették át őket.
378