A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

munkához képest alacsonyak maradtak. A földek eladására igen ritkán került sor. A földéhség
állandósult, ami cselédsorba süllyedéshez vagy további elvándorláshoz vezetett.
A községet saját önkormányzat, 16 virilista és 16 választott képviselő irányította, saját bírója,
jegyzője, aljegyzője, orvosa, bábája, és állatorvosa volt. A vasúthoz taxi vitt ki, helyben volt a
rendőrség, a tűzoltóság, a posta távírdával és telefonnal. Négy orvos és egy patika gondoskodott a
lakosságról. Négy kocsma, egy vendéglő, egy kávéház és szálloda, a Gerenyás pusztai malom
mellett gőzfürdőt állt rendelkezésre. A buszjáratokat vállalkozásban működtették. A németek és a
magyarok a területi elkülönülésen túl, szórakozásaikban is más szokásokat követnek.
A Nagykocsma 156 épülete volt a svábok rendszeres találkozóhelye. Itt rendszeresen szólt a sramli.
A magyarok és a cigányok a Berger kocsmában (kiskocsmában) jártak. Egy mai visszaemlékező
szerint azonban „mulatni mindketten nagyon jól tudtak!” Rendszeresen működött a mozi. A
falunak egy kaszinója, két könyvtára, 157 és két pénzintézete volt, a Gyönki Takarékpénztár és a
Gyönk-vidéki Hitelszövetkezet. Egyesületek 158 szervezték a közéletet, a hívekről négy egyház 159
gondoskodott. Rendszeresen tartottak a szüreti mulatságot, a Kaszinó pedig műkedvelő színi
előadásokat Külön érdemes megemlíteni Mestyán Rezső zenekarát. Mestyán Rezső
„zeneiskolájában” sok kottát sem ismerő fiatal tanult meg zenélni. Négy elemi iskolában 7
osztályban 7 tanító oktatott, a reálgimnáziumban 6 tanárral négy tanteremben folyt az oktatás. Az
1908-ban megnyitott állami óvoda két teremben egy magyar nyelvű óvónővel működött.
1. táblázat. Iskolák, tantermek, tanárok a két világháború között
Iskolák Tanterem Tanítók/tanárok
Községi iskola
Szabatonpuszta
Református magyar iskola
Gyönk
Református német iskola
Gyönk
Evangélikus iskola
Gyönk
Reálgimnázium
Gyönk
1 1
1 1
2 2
3 3
4 6
Ha a gazdasági szerkezetet nézzük, nézzük, Gyönkön a két világháború között egy nagybirtok
volt. Az 1000 hold feletti birtok a Sulkowski 160 hercegi család tulajdonához tartozott, de bérbe
156 Később általános iskola, ma Művelődési Ház.
157 Az egyik az iparosoké, a másik a Gazdaköré.
158 Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Vadásztársaság, Kaszinó, Iparosok olvasóköre, Gazdakör, Keresztény
Nőegylet, Izraelita Nőegylet, Leventeegyesület, Iparosok és Kereskedők Köre, Gyönki
Lövészegylet. A kulturális és szórakozási lehetőségekről, valamint a lakosság önműveléséről l.
Horváth 2001: 116-120).
159 Református (külön a németek és külön a magyarok számára), evangélikus egyház, katolikus
fiókegyház (az anyaegyház a 3 km-re fekvő katolikus Szakadáton van), és az izraelita hitközség.
160 Az irodalomban a Sulksowki nevet hol i-vel, hol y-al írják.
220