A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

a régióban naponta délelőtt 10.30 és 12.00 óra között, este 19.30 és 20.00 óra között az egész
országban venni lehet. A heti műsoridő 840 perc. A Magyar Televízióban Unser Bildschirm
címen heti rendszerességgel sugároznak anyanyelvi műsort 26 perces adásidővel, illetve a
műsor ismétlésével.
A felekezeti hovatartozás a németek életében már a betelepedés idején is fontos szerepet
játszott, meghatározta a letelepedés földrajzi körülményeit, a németek területi
elhelyezkedését. Németországból döntő többségében katolikus németek érkeztek. A kamarai
telepítések a katolikus németek áttelepítésével amellett, hogy Magyarországon meg akarták
erősíteni a német elemet, az országban egyre terjedő reformációnak is gátat akartak szabni.
Ebből következően a magyarországi németek döntő többsége katolikus. Amennyiben
különböző vallásúak kerültek egy faluba, úgy az egyik felekezet tagjai igyekeztek tovább
vándorolni; ily módon homogén vallású települések jöttek létre. Ez azonban nem jelenti azt,
hogy ne lettek volna kivétele. Akadtak olyan falvak, ahol a katolicizmus mellett jelen voltak a
protestáns vallások, vagy az izraelita vallás. Dunabogdányban például a magyar őslakosság
megőrizte református hitét, akiktől a katolikus svábok szigorúan elkülönültek. Tolna
megyében számos településre Németország északi területeiről érkeztek németek,
reformátusok és evangélikusok egyaránt. Gyönkre például a 18. század elején egyaránt
érkeztek református és evangélikus magyarok és németek, akikhez később katolikus
magyarok és németek is társultak. Míg azonban a katolikus mereven ragaszkodtak a
felekezeten belüli házasodáshoz, a protestáns vallások ebben a kérdésben megengedőbbek
voltak.
Budapesten három nagy német nyelvű vallási közösség létezik: a Deutschsprachige
evangelisch-reformierte Gemeinde, a Deutschsprachige katholische Gemeinde, és a
Deutschsprachige evangelische Gemeinde. Vidéken a misézés településenként változik. Mivel
a településeken már nem csak németek élnek a misézés nyelve magyar és német. Több
változattal találkozhatunk ezen a téren: van, ahol a plébános az egyik vasárnap magyarul, a
következő vasárnapon németül misézik. Másutt minden mise kétnyelvű, de egyik alkalommal
a mise első fele hangzik el magyarul, a másik fele németül, a következő alkalommal pedig
fordított a sorrend. Előfordul az a változat is, ahol a pap a prédikációt kivéve mindent két
nyelven mond el. Olyan megoldás is előfordul, amikor egyik misén a szöveg magyarul
hangzik el, az énekek viszont németül, legközelebb pedig fordítva.
7. Nemzetiség kapcsolatok – viszonyok
A viselkedést csoportközi helyzetben nem csupán „a csoport-hovatartozás ténye” (vö. Csepeli
1987: 147) befolyásolja, hanem az a szituáció is, amelyet a csoportközi helyzet konstituál. A
másikról kialakított kép keletkezésének alapját az ismételten előforduló pozitív vagy negatív
tapasztalatok alkotják. Minél „barátibb érzést” táplálnak az egyes csoportok egymás iránt,
annál inkább vélik egymást magukhoz hasonlatosnak, s annál kedvezőbben ítélik meg a
másikat. A csoportok közötti nyelvi, kulturális különbségek önmagukat nem válnak
előítéletté. Szükséges ehhez egy gerjesztő hatású társadalmi, gazdasági vagy politikai közeg,
amelyben csoportközi interakciók során az aktorok egy eleve etnocentrikusan szerkesztett
konstitutív szabályrendszer alapján megítélik egymás tetteit, viselkedését, megnyilvánulásait,
és ezek alapján kölcsönösen sajátságos „etnikai” karakterológiát alkotnak. A csoportközi
megkülönböztetésben a másik csoportot leginkább negatív sztereotípiákkal jellemzik
(Hagendoorn 1995). Az asszimiláció gyengíti a negatív sztereotípiákat. Az előítéletek, negatív
sztereotípiák rögzülnek, rutinirozódnak, áthagyományozódnak, de tapasztalataim szerint a
kereszt-kategorizáció következtében nem teljesen statikusak, hanem változnak is. „A saját
csoport-preferencia a pozitív társadalmi identitás fenntartásához vezet” (Hagendoorn 1995:
344