A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

Az otthoni, családon belüli nyelvhasználatot tekintve németül legnagyobb arányban
Nagynyárádon beszélnek, majd Csolnok következik. Mind a két településen alátámasztja ezt
az adatot a homogén házasságok viszonylag magas száma is. A 7. tábla adatai alapján azt
valószínűsíthetjük, hogy az egygenerációs háztartásokban, ahol a legtöbb idős, nyugdíjas
ember él, inkább németül beszélnek. Dunabogdányban az otthoni nyelvhasználatban nem
jelenik meg a német nyelv, annak ellenére, hogy itt a legmagasabb a homogén házasságok
aránya; ugyanakkor Bándon pedig döntően magyar az otthoni nyelvhasználat. Ez a nyelvi
asszimiláció igen magas fokára utal, nem jelenti azonban azt, hogy Dunabogdányban vagy
Bándon ne beszélnék az anyanyelvet. Nagynyárádot kivéve minden településen magasabb az
inkább magyarul beszélő németek aránya. A magyar és a német nyelvet a háztartásokon belül
mind a négy településen hasonló arányban beszélik. Ezek az adatok egyértelműen igazolják a
nyelvi asszimiláció magas fokát és összhangban állnak a 3. táblán látható anyanyelvhasználat
adataival. 238 10. tábla. Otthonon kívüli, külső, utcai nyelvhasználat 239
Beszélnek: Dunabogdány Bánd Csolnok Nagynyárád Összesen
Inkább németül 5
5,1%
Inkább magyarul 108
49,5%
Vegyesen 110
50,5%
60
60,6%
34
34,3%
285
60,1%
81
17,1%
108
22,8%
15
9,7%
14
9,1%
125
81,2%
Összesen (100%) 218 99 474 154 945
305
32,3%
263
27,8%
377
39,9%
A 9. és a 10. tábla alapján az otthonon belüli, és kívüli nyelvhasználat adatai nem igazolják
azt a tételt, hogy az anyanyelv kivonul a közterekről és visszaszorul a családokon belülre. Sőt,
mind a négy település adatai kifejezetten cáfolják. Csolnokon dupla annyian beszélnek az
otthonon kívül németül, mint odahaza, Dunabogdány és Bánd esetében konzekvensen inkább
magyarul beszélnek háztartáson belül, és kívül egyaránt. Ugyanakkor Dunabogdány és Bánd
esetében az otthonon kívüli vegyes nyelvhasználat jóval magasabb, mint az otthonon belüli,
Arra következtethetünk tehát, hogy a kétnyelvűség általános, a nyelvi asszimiláció
előrehaladott, és német anyanyelv használata kiszorult a családból a közterekre. 240 Ezekben az
eredményekben azonban az is benne van, hogy az egyedülállók esetében csak a külső
nyelvhasználat jelenik meg, s mivel döntően idős nyugdíjasokról van szó, ők még őrzik
anyanyelvi identitások maradékát.
238 Az adatok itt személyekre bontva jelennek meg, de az arányok Dunabogdányt és Bándot kivéve
hasonlóak.
239 Missing: Bánd: 3, Csolnok: 2.
240 A háztartáson belüli és kívüli nyelvhasználat esetében a generációs eltéréseket nem vizsgáltuk, de a
kutatási tapasztalatok szerint a kétnyelvűség a köztereken elsősorban a 40-50 év felettiek esetében
általános.
270