A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

A fétisizmusról
Szimbiózis 4 (4): 15-17. 1995.
Edward B. Tylor (1832-1917) az angol evolucionista antropológia egyik megteremtője volt.
Kutatásait elsősorban a vallásantropológia területén végezte; azt akarta bizonyítani, hogy a
vallás legelemibb formája az animizmus. 1871-en megjelent leghíresebb munkájában, a
Primitve Culture c. műben kifejtett doktrínái szerint:
1) Az eltávozott szellemeknek és lelkeknek valahol tartózkodniuk kell, s ennek következményeként
születik a túlvilág létben való hit: ezt nevezte Tylor a „folytonosság”
doktrinájának. A szellemek arrafelé élnek, ahol lemegy a nap, vagy a hegyen túl, egy szent
hegyen, szent ligetben, erdőben, stb.
2) A „megtestesülés” doktrínája szerint a lelkek és szellemek szabadon szárnyalnak a világban,
és tetszés szerint hatoltak be más testekbe és tárgyakba, pl. a megtermékenyítéskor.
3) Ennek egyenes következménye lett egy újabb doktrína, a „megszállottságé”: ha egy gonosz
vagy idegen szellem behatolt valakibe, beteggé tehette, ennek megfelelően logikusnak tűnt,
hogy a kiűzéshez exorcizmushoz kellett folyamodni.
4) A „megtestesülés” és a „megszállottság” koncepciói vezettek a „fetisizmus” doktrínájához.
Mivel a szellemek képesek behatolni különböző ember alkotta, ill. természeti tárgyakba, ezek
a tárgyak sajátos erőhöz jutnak, amellyel különböző feladatokat képesek elvégezni. Az
emberek úgy bánnak velük, mintha ezeknek a tárgyaknak személyes tudatuk lenne, tisztelettel
övezik, de ugyanakkor manipulálják is őket. A fétiseket segítségével fedik fel az ellenséget
vagy betegség okozóját és egyéb mágikus célokra használják. Fétisek lehetnek jósló csontok,
kövek, egyéb tárgyak.
Az elsősorban Nyugat-Afrika népei vallásosságának tartott, majd később többek által cáfolt
fétishit, fétisizmus gondolata azonban már jóval Tylor előtt érdeklődést keltett.
Charles de Brosses (1709-1777) francia történetíró és geográfus 1760-ban könyvet jelentetett
meg a fétisistenek kultuszáról. De culte des Dieux Fétisches (A fétis-istenek kultuszáról) c.
munkájában De Brosses korabeli utazók tudósításait vette alapul, akik leírták az afrikai
portugál gyarmatok őslakosságának egy kultuszát. Mivel az első híradások Afrikából
érkeztek, úgy gondolta, hogy a fétisizmus természetes székhelye Afrikában van, és Afrikát
úgy kell tekinteni, mint magát az emberiség bölcsőjét. Ebben a kultuszban a helyi lakosság
bizonyos élettelen tárgyaknak, elsősorban természeti tárgyaknak, különleges tiszteletet
mutatott. Hitük szerint e tárgyak birtoklóinak természetfeletti hatalmat biztosítanak. A fétis
portugál eredetű szó, jelentése valami, aminek varázserőt tulajdonítanak. A fétis lehetett
ember is, általában azonban valamilyen talizmán, vagy amulett alakját öltötte fel. (Az amulett,
ill. a fétis hatékonyságát a benne összegyűlt erő határozza meg. Az orvosságos ember ezt az
erőt használja fel.)
De Brosses két alaptételből indul ki:
1. a fétisek alkotják a primitív vallás egyik formáját;
2. ez a forma megnyitotta az emberiség gondolkodása előtt az utat.
Ennek bizonyítására összehasonlította az afrikai és az egyiptomi fétiseket: azt állította, hogy a
világ minden vallásában megtalálható közös alapot a fétiskultusz őseredeti elemeivel
19